Bővül a panaszjog eszköztára

Urkuti György

Az EU-tagállamból érkező import bárminemű korlátozását a közösségi alapszerződés (néhány, jól körülhatárolt esettől eltekintve) szigorúan tiltja, hiszen az az egységes belső piac két fontos alapelvét, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását veszélyeztetné. A tagországi jogalkotási gyakorlatban természetesen mégis előfordulhatnak olyan nemzeti, műszaki szabályozások egyes tagállamok részéről, amelyek akadályozhatják az unió más tagállamaiban működő árutermelők piacra jutását. Az ilyen esetekkel szembeni fellépés lehetősége jelentősen megnő a jövő májusi EU-csatlakozástól, hiszen ettől kezdve a magyar cégek előtt is megnyílik az út. A panaszra hazai bíróság előtt abban az esetben kerülhet sor, ha az importkorlátozó - pontosabban a mennyiségi korlátozással egyenértékű adminisztratív - rendelkezést tartalmazó jogszabályt nem jelentették be előzetesen a 98/34/EK és ezen irányelv hatályát az információs társadalom szolgáltatásaira is kibővítő 98/48/EK irányelvek által meghatározott információszolgáltatási eljárás alapján Brüsszelben.

E két irányelv alapján ugyanis minden tagállam köteles előzetes véleményezésre megküldeni az Európai Bizottságnak és valamennyi tagországnak nemzeti műszaki jogszabálytervezeteit, mivel ezek, hatálybalépésüket követően, esetleg akadályozhatják az áruk szabad áramlását az egységes belső piacon. Ez az előzetes bejelentési eljárás (uniós zsargonban az ezt létrehozó irányelv számáról 98/34-es vagy notifikációs eljárásnak nevezett rendszer) segítséget ad arra tehát, hogy a kihirdetést megelőzően kiszűrjék azokat a tagországi műszaki jogszabálytervezeteket, amelyek akadályt képezhetnek az áruk szabad áramlása előtt.

Ezen bejelentési eljárás során a tagországok fő szabályként 3 hónapot kötelesek biztosítani a tervezett jogszabály tagországi, illetve bizottsági véleményezésére, de ez egyes esetekben 6, 12, vagy akár 18 hónap is lehet. E kötelező várakozási idő alatt a jogszabálytervezetet nem lehet kihirdetni, azaz az eljárás megakasztja a nemzeti jogalkotási folyamatot, időt adva a bizottságnak és a többi tagországnak esetleges kifogásaik megfogalmazására. Ha a jelzett kifogásokat nem orvosolják, és úgy hirdetik ki a tervezetet, akkor az EB végső esetben szabálysértési eljárást indít az illető tagország ellen.

A bejelentési eljárás előzetesen biztosítja a belső piacra "exportáló" hazai cégek részvételét más tagországok nemzeti műszaki jogszabálytervezeteinek véleményezésében a hazai minisztériumokon, érdekképviseleteken és kamarákon keresztül. Kifogást azonban bármely olyan cég is jelezhet, amelyet hátrányosan érint az adott jogszabály, feltéve, hogy azt korábban a jogalkotó tagország nem jelentette be a notifikációs eljárás alapján. Jövő májustól magyar cégek is fordulhatnak magyar bírósághoz arra hivatkozva, hogy egy adott EU-tagállam valamilyen - be nem jelentett - műszaki jogszabálya akadályozza piacra jutásukat. Ha a nemzeti bíróság ezt megalapozottnak találja, az Európai Bíróság adott ügyre vonatkozó álláspontja vagy közösségi esetjog alapján, megsemmisíti az adott jogszabályt.

Magyarországon a notifikációs eljárás központja, a Magyar Notifikációs Központ a GKM-ben működik. Ez azonban csupán a bejelentési eljárás hazai koordinációs tevékenységét látja el az Európai Bizottság, a tagországok és az egyes miniszté-riumok kijelölt kapcsolattartó személyei között - hangsúlyozza Fazekas Zsolt, a GKM vezető tanácsosa. A notifikációs központ a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) felé már több mint egy éve jelenti be a hazai műszaki jogszabálytervezeteket a WTO-kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás kevésbé kötött bejelentési eljárása alapján, a WTO titkársága mellett működő genfi magyar misszió segítségével. Néhány hónapja Magyarországon, elsőként az EU-tagjelöltek körében, már működik a csatlakozáshoz való felkészülés érdekében egyfajta nem hivatalos bejelentési rendszer, amelynek keretében a szaktárcák a tagországok bejelentéseit megkapják tanulmányozás céljából.

-->