Egy platformon a négy párt
A csatlakozást követően lépne hatályba az az új törvény, amely az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését szabályozza. A négy parlamenti párt képviselője és Juhász Endre európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a múlt héten egyeztetést tartott a jogszabálytervezetről - tudta meg a Világgazdaság. Tegnap újabb fordulót tartottak volna, ám ez elmaradt, bár továbbra is az a cél, hogy a javaslat minél előbb a parlament elé kerüljön, hiszen még ebben az esztendőben döntenie kellene a T. Háznak a kétharmados jogszabályról.
Az eddigi egyeztetések alapján készült tervezetből az derül ki, hogy a kormány és a négy párt egy ügyben nem tudott megegyezésre jutni. A pártok mindegyike azt támogatja, hogy bármely európai uniós döntéshozatalról hozott országgyűlési állásfoglalástól a kabinet csak indokolt esetben térhessen el. A kormány szerint azonban ez túlságosan kötött mandátumot jelentene a számára.
A tervezet szerint a kormány az Országgyűlés számára a "kézhezvételt" követően haladéktalanul megküld minden uniós jogszabálytervezetet, illetve az Országgyűlés kérésére átadja javaslatait is. A parlament ezt követően 15 napon belül tájékoztatást kérhet a kormány által képviselni kívánt álláspontról, amelyről a kormány is kezdeményezhet egyeztetést. A kormány állásponttervezetének többek között tartalmaznia kell az uniós előterjesztés tartalmának összefoglalását, a közösségi döntéshozatal során alkalmazandó eljárást, a tervezet elfogadásának várható menetrendjét, illetve a Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásainak bemutatását. Az Országgyűlés az uniós tervezetttel kapcsolatban állásfoglalást fogadhat el, amelyben megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket szükségesnek tart érvényre juttatni. Ha a parlament ezt az állásfoglalást nem tudta időben meghozni, olvasható a továbbiakban a tervezetben, akkor a kormány ennek hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során.
A kormány egyébként folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az uniós tervezetek, illetve álláspontjavaslatok tartalmának lényegi változásairól. A tervezet szerint a kormány az uniós kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntései után szóbeli indoklást ad az Országgyűlésnek, ha a kabinet eltért a parlament állásfoglalásától, vagy attól eltérő tartalmú döntés született. Amennyiben a kormány minősített többséget igénylő ügyben tért el a parlament álláspontjától, akkor ezt az illetékes miniszternek a plenáris ülésen indokolnia kell, a válasz elfogadásáról pedig az Országgyűlés szavaz. (TE)
