Élelmiszerpiac: szeszélyes árak

Az európai uniós csatlakozást követő 3-5 évben érzékelhetően csökken az árkülönbség a jelenlegi tagállamok és a csatlakozó országok egyes élelmiszer-ipari termékei között - nyilatkozta Franciszek Hutten-Czapski, a Boston Consulting Group varsói irodájának menedzsere Budapesten. Szerinte a jelenlegi tagországok árai valamelyest csökkennek, míg a csatlakozókéi emelkednek, jelenleg ugyanis átlagosan 41 százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek a belépőknél, mint az EU-ban. Ez összhangban van azzal a hazai közaggodalommal, amely szerint "inflációs bomba" rejlik az élelmiszerek hazai árszintjében; sokan árrobbanástól tartanak.

Érdekes módon a magyar szakértők mégsem osztják ezt a véleményt. Bár az élelmiszerek fogyasztói árszintje Magyarországon jóval az EU-átlag alatt van, aligha kell gyors kiegyenlítődésre számítani - szögezte le lapunknak Ferenczi Barnabás, az MNB osztályvezetője. Utalva egy korábban megjelent jegybankos tanulmányra, amely lényegében ugyancsak a várhatóan lassú árkonvergencia mellett tört lándzsát, kifejtette: a jelentős elmaradás egyik oka, hogy az élelmiszerek áraiban nagy súllyal szerepelnek a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő input tényezők (munkabér, ingatlan). Másfelől bizonyos élelmiszer-ipari termékek romlandóságuk miatt kevésbé szállíthatók. Az ilyen produktumok árszínvonala a gazdasági fejlettséggel arányos, ezért csak hoszszú távon, több évtized alatt, a gazdaság felzárkózásával következhet be lassú árkonvergencia. Ezt a véleményt támasztja alá az a tény is, hogy a jelenlegi tagországok között, sőt még magában az eurózónában is jelentős különbségek vannak még ma is. Az egységes európai valuta bevezetésével nem járt együtt a gyors árkiegyenlítődés.

Ráadásul egyes termékek áraiban csökkenés is bekövetkezhet a megjelenő verseny miatt. Ennek oka, hogy egyes magyar termékpiacok (tej, tejtermékek, sertés) nagyon védettek voltak, ezért az európai uniós áraknál magasabbak is kialakultak.

A hazai fogyasztói kosár szempontjából fontos mezőgazdasági termékeknél a termelői árak kiegyenlítődése már az 1990-es évek folyamán megtörtént, így azok most az unió átlagszintjén vannak, ezért itt sem lehet számítani változásokra. Ez a kiegyenlítődés annyira "jól sikerült", hogy volt, amikor a sertéshús termelői ára itt magasabb volt, mint az EU-átlag, de lényegében a nyugat-euró-paihoz hasonlóan alakult az elmúlt időszakban. A zöldség- és gyümölcspiacon ugyan jelentősebb eltérések tapasztalhatók, de hasonló különbségek léteznek az EU-n belül is.

Lényegében egy termék ellenértéke tér el nagymértékben lefelé az európai árszinttől, a cukorrépáé. A helyzet aligha marad így, ami bizonyos inflációs nyomással is járhat, ám a termék nem szerepel nagy súllyal a fogyasztói kosárban.