Erősödő szerep vár Mosonmagyaróvárra

Mennyire változtatta meg a város vezetésével kapcsolatos lehetőségeit, hogy már parlamenti képviselő is?

Országgyűlési képviselőségem s az, hogy pártom kormányzó szerepet tölt be, természetesen jelent olyan lehetőségeket Mosonmagyaróvár számára, hogy folyamatosan napirenden tudom tartani a régóta húzódó és mostanra igencsak aktuális városfejlesztési feladatainkat, valamint a térséget érintő kérdéseket. Az előző ciklus utolsó évében születtek olyan önkormányzati döntések, amelyeknek erre a négy évre is jelentős kihatásai vannak. Ilyen a város kórházának rekonstrukciója, amelynek első üteme csaknem 2,5 milliárd forintba került. Jelenleg már e projekt második ütemének előkészítése folyik. A másik jelentős önkormányzati feladat a város csatornázásának folytatása, ami a korábbi ciklusban megakadt. A fejlesztés tavaly újból beindult, s ez év végére a város szinte teljes csatornázottsága megoldódik. A korábbi kormányzati ciklusban éveken keresztül sikertelenül pályáztunk állami támogatásra.



Az ellenzék bírálja az önkormányzatokat ellehetetlenítő központi büdzsét. Mosonmagyaróvárról ez hogy néz ki?

Ezek a bírálatok csak részben megalapozottak. Ez a fajta finanszírozás a rendszerváltás óta - egy-két évet leszámítva - mindvégig jellemző volt. Ennek eredményeként jutottak az önkormányzatok a jelenlegi helyzetbe. Mindez tehát nem az idei év következménye. A mosonmagyaróvári önkormányzat is rákényszerül arra, hogy a város működéséhez és fenntartásához saját bevételeinek jelentős részét felhasználja. Mi az idén eljutottunk oda, hogy gyakorlatilag a saját adóbevételeink teljes egészét - csaknem 1,2 milliárd forintot - a feladatok finanszírozására kellett fordítani. Ám az idén az önkormányzatok megkapják azt a forrásnövekményt, amely a színvonaltartást biztosítani fogja. A jelenlegi önkormányzati struktúrát képtelenség finanszírozni, nem halogatható az önkormányzati reform.



Mekkora költségvetéssel gazdálkodik a város?

Mosonmagyaróvárnak csaknem 10 milliárdos a költségvetése. Az idén 1,3 milliárdos adóbevételeket terveztünk, ezek az idegenforgalmi adó kivételével teljesülnek; az idegenforgalmi adóból várhatóan csak a tervezett összeg - 30 millió forint - fele folyik be. Az iparűzési adóbevételünk mintegy 1 milliárd forint. Jelenleg a városban 1,9 százalékos az adó szintje. Az idén az önkormányzatok pluszbevételekkel is számolhattak, mivel a személyi jövedelemadó helyben maradó része 5-ről 10 százalékra nőtt, és a teljes gépjárműsúlyadó is a városnál maradt. Ám e többletbevétel nem jelentett teljesen szabadon felhasználható forrást, mivel annak mintegy felét a közalkalmazotti bérfinanszírozásra kényszerültünk felhasználni.



Milyen fejlesztések valósulhatnak meg ebből a költségvetésből?

Jelentős időszak következik, mivel a ciklus végéig összesen 12 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg. Ebből csaknem 3 milliárdot a kórház rekonstrukciójára és az egészségügyi rendszer átalakítására fordítunk. Egymilliárdba kerül a csatornázási program, s 1,2 milliárdból valósul meg egy sportcsarnok és szabadidőközpont, míg másfél milliárdot az útépítések, a kerékpárutak kialakítása igényel. A bérlakás-építési és -felújítási program forrásigénye mintegy félmilliárdnyi. Másfél milliárdot fordítunk hulladékgazdálkodási rendszerünk korszerűsítésére; e területen kapcsolódunk a győri projekthez. Ezek a nagyobb beruházások. Mindehhez biztosított a saját forrás, s jelentős pályázati pénzekkel is számolhatunk.



Milyen az utak állapota?

Szilárd burkolattal el nem látott utunk még mindig van, mintegy 20 kilométernyi. A ciklus végére pedig utcáink zöme szilárd burkolatú lesz.



Hogyan érinti a város gazdaságát, hogy az elmúlt években voltak cégbezárások?

A város szilárd gazdasági alapokon áll. Zökkenőmentesen ment végbe a gazdasági átalakulás, s bár látványos ipartelepítés nem történt, a viszonylag alacsonyan tartott helyi adók hozzájárultak a nálunk hagyományokkal bíró vállalkozások stabilizálásához, s ezzel a munkaerő foglalkoztatása is biztosított. A városban - az adónövekmények korrekcióit is figyelembe véve - éves átlagban 10 százalékos volt a gazdasági növekedés.



Mi a helyzet az új beruházásokkal?

Az elmúlt két évben jelentős cégek települtek a városba, például a faipari feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Ligna Traiding Kft., s áruházat létesített a Tesco. Ezek mindegyike milliárdos beruházás volt. Ezenkívül további tíz kisebb-nagyobb feldolgozóipari kft. kezdett itt tevékenységet. Jelenleg már az előkészítési fázisban van az ország egyik leendő legnagyobb ro-la termináljának projektje.



Mennyire törekszenek ipartelepítésre?

Nálunk egyetlen letelepedő vállalkozás sem kapott adókedvezményt, viszont az adókat alacsonyan tartottuk. Így a helyi vállalkozások nem kerültek versenyhátrányba az újonnan betelepülőkkel szemben. E módszer megítélése esetenként ugyan vitákat vált ki a városban, de az biztos, hogy olyan tevékenységek nem települtek Mosonmagyaróvárra, amelyek csak a konjunkturális lehetőségeket akarták kihasználni. Így az a veszély sem fenyeget, hogy ezek esetleges kivonulásukkal gondot okoznak. A város szelektív ipartelepítésre törekszik: főként kereskedelmi és logisztikai tevékenységeket igyekszik ösztönözni.



Milyen szerepet tölt be a turisztikai ágazat?

Mosonmagyaróvár lakosságának mintegy ötven százaléka él az idegenforgalomból. Ezért is nagy jelentőségű, hogy a termálfürdő tulajdonviszonyai mostanra tisztázódtak. Ez biztosíthatja az idegenforgalmi fejlesztések bővülését, elsősorban a gyógyturizmusban. Korábban az önkormányzat 67 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a fürdőben, ezt az idén 603 millió forintért értékesítettük. Az összeg nagymértékben javította az önkormányzat likviditását, s látványos fejlesztéseket is meg tudunk valósítani belőle.



A város rangos egyetemén jelentős kutatótevékenység folyik. Adnak-e ehhez támogatást?

A város magáénak érzi az egyetemet. Az önkormányzat felhasználja az egyetem szellemi kapacitását, míg a város anyagilag támogatja az intézményt.



Számít-e extra hozadékra Mosonmagyaróvár az uniós csatlakozásból?

Mosonmagyaróvár esetében talán az átlagosnál is nagyobb jelentősége van az uniós csatlakozásnak, mivel a város 450 éven keresztül a burgenlandi területek jelentős részének is közigazgatási központja volt. A városnak ebben az időszakban volt a legnagyobb gazdasági, közigazgatási és kulturális szerepe. A határok megszűntével ez a szerep ismét felerősödhet. A Burgenlandban élők a csatlakozással újra erősebben kötődhetnek a városhoz.