Jövő hét közepére készül el az olasz EU-elnökségi összefoglaló, egy csomagba gyúrva az alkotmányozó konferencia (IGC) még nyitott kérdéseit. Közben folyik a koalícióépítés: a magyar diplomácia a kisebbségi jogvédelemhez, a lengyelek pedig a szavazati reform kivédéséhez igyekeznek szövetségeseket gyűjteni.
Naivitás azt gondolni, hogy a legfontosabb intézményi kérdésekben megállapodás születhet a reformkonferencia utolsó éjszakája előtt - jegyezte meg Martin Bury német Európa-ügyi államtitkár a keddi újabb kormányközi forduló után. Franco Frattini olasz külügyminiszter mindenesetre megerősítette, hogy két nappal a jövő hét végi nápolyi miniszteri forduló előtt, összefoglaló dokumentumban közreadják a még nyitott sarokkérdések kapcsán leszűrt főbb tendenciákat és álláspontokat.
A keddi fordulón ezek közül a majdani közös külügyminiszterrel, valamint a leendő alkotmány jövőbeli felülvizsgálatával kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Az előbbinél támogatást élvez egy - az Európai Bizottságban is valamilyen fokon funkcióval bíró - közös képviselő kinevezése, ám egyre több kérdőjel vetődik fel a részleteket tekintve. Legalább hat ország vonakodik használni a miniszter elnevezést, és inkább a külügyek képviselője címet részesítené előnyben. Kérdéses, hogy mindig ez a személy elnököljön-e az EU külügyminiszteri tanács ülésein, vagy - főként, ha egyúttal az Európai Bizottságnak is alelnöke - a tagországok miniszterei ad-ják-e egymásnak a stafétabotot. Nincs egyetértés abban sem, hogy mennyiben elfogadható egyáltalán a párhuzamos bizottsági tisztségviselés. Belgiummal és Luxemburggal az élen az országok többsége pártolná ezt, de brit vezetéssel akadnak ellenzők is (Svéd-, Írország és Dánia).
A majdani alkotmány jövőbeli felülvizsgálata kapcsán az alapvető választóvonal ott van, vajon minden esetben, az alkotmány minden részénél kizárólag a tagországok egyhangú egyetértése nyithat-e csak utat a változtatáshoz, amelyet mindenkinek ratifikálnia kell, avagy egyes témaköröknél ennél rugalmasabb eljárás is elfogadható. Itt is a belga, luxemburgi páros képviseli a radikális engedmények végletét, míg a skandináv országok hallani sem akarnak erről.
A kisebbségi jogok kérdése ezúttal nem volt napirenden, de Kovács László külügyminiszter utóbb elmondta: hazánk igyekszik támogatókat gyűjteni, illetve ellenzőket meggyőzni. Hasonló erőfeszítéseket tesz a a szavazati kérdések kapcsán a lengyel delegáció is: a lengyel külügyminiszter brit kollégájával találkozott, és hírek szerint annyit el tudott érni, hogy brit részről ígéretet tettek: London nem támogat olyan megoldást, amelyet nem tud minden ország elfogadni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.