Matricássá változhat az M5-ös

Sztrádatörvény és M5-ös. A matricás rendszerbe kívánja bekapcsolni a kormány a jövő év első felétől az M5-ös autópályát is - döntöttek a miniszterek, amikor áttekintették a parlament előtt fekvő sztrádatörvényből adódó feladatokat. A kabinet megerősítette, hogy az M5-öst 2006-ig Szegedig kívánja meghosszabbítani - jelentette ki Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Azt állította: a tervek végrehajtását nehezítik az előző kormány által kötött rossz koncessziós szerződések. A kabinet felhatalmazta a pénzügyi és a gazdasági tárca vezetőjét, hogy akár a kivásárlás lehetőségével is élve jusson egyezségre a koncesszió jelenlegi tulajdonosával.

Jegybanktörvény. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának koncepcióját is elfogadta a kormány, amellyel eleget tesz a jogharmonizációs követelményeknek, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék által felrótt hiányosságok kiküszöbölésének. A tervezet kimondja: Az MNB a központi bankok európai rendszerének tagja. Az előterjesztés a jegybank önállóságát garantáló szabályként tartalmazza, hogy az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást a magyar és egyetlen uniós kormánytól (az Európai Központi Bank kivételével), továbbá EU-intézményektől sem. A szabályozás egyértelműen meghatározza a köztársasági elnöknek a monetáris tanács tagjai felmentésével kapcsolatos jogkörét. A koncepció a jegybank belső ellenőrzési szervezetét a felügyelőbizottság alá helyezi. A törvény meghatározná a jegybanknak a pénzhamisítás elleni védelemmel kapcsolatos feladatait, és jogharmonizációs kötelezettség alapján kivonná az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre alól a bankjegyek és érmék kibocsátását. Az MNB egyetért a tervezettel. Ezt a kormányülésen jelen lévő Auth Henrik alelnök is megerősítette.

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A kormány felkérte a pénzügyminisztert, intézkedjen az ÁPV Rt. felé a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 75 százalék mínusz 1 szavazat mértékű állami tulajdonban lévő részvényarányának kétfordulós, nyílt pályázaton történő értékesítéséről - ismertette Gál J. Zoltán. A magánosítás ellen politikai, mellette gazdasági érvek szólnak, valamint az, hogy a diákokat modern, használható tankönyvekkel kell ellátni - tette hozzá. A tervek szerint a cég 25 százaléka állami tulajdonban maradna.

Jövedéki adó. Az uniós csatlakozás időpontjától 8,5 százalékkal emelkedik a bérfőzési szeszadó - jelentette ki a kormányszóvivő azzal kapcsolatban, hogy elkészült a jövedéki adóról szóló törvény újrakodifikált változata, amely 2004. május 1-jével lépne hatályba. A törvényben a jelenleg hatályos rendelkezések gyakorlatilag változatlan formában maradnak fenn. A változások nagyobb részét azok az adózási, eljárási szabályok jelentik, amelyek a határok lebontását követően is biztosítják, hogy "az adó beszedhető maradjon a jövedéki termékek belső piacon megvalósuló kereskedelme esetén" - közölte a szóvivő.

Bős-Nagymaros. A kabinet életre hívott egy tárcaközi bizottságot, amely a hágai Nemzetközi Bíróságnak a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatai hangolja össze. A bizottság vezetője Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Gál J. Zoltán úgy forgalmazott: a magyar fél tárgyalási készsége változatlan, továbbra is rendezésre törekszik a szlovák féllel.

Vámtörvény. A közösségi vámjog végrehajtásáról és a vám- és pénzügyőrségről szóló törvényjavaslatokat is elfogadta a kabinet. Az előbbi meghatározza a vámigazgatási eljárások helyszíneit, a közreműködők feladatait és hatáskörét, rendezi a kiszabott köztartozások megfizetési és biztosítási feltételeit, a mentesítéseket. Utóbbi - amely a csatlakozás napján lépne hatályba - tartalmazza a jogállási, szervezeti, továbbá a kényszerítőeszközökre és az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. A titkosszolgálati és a kényszerítőeszközök alkalmazásáról szóló rendelkezései e törvénynek kétharmados támogatást igényelnek a parlamentben.

Filmtörvény. A kormány elfogadta a filmtörvény tervezetét. A részletekről ma számol be Hiller István kultuszminiszter. Gál J. Zoltán annyit mondott: ha a parlament elfogadja a törvényt, több film készülhet, több pénz jut a filmgyártásra, s több külföldi tőke kerülhet a magyar filmiparba. (TE)