MKIK: átláthatatlan a bírságfelhasználás

A vállalkozók mintegy 60 jogcímen kötelezhetők bírság megfizetésére - ismertette Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az MKIK szerint a vállalkozások ilyetén terhelése (bírságok, illetve a kapcsolódó késedelmi pótlékok) évente mintegy 13,5 milliárd forintra becsülhető. Gyakorlatilag nincs olyan vállalkozás, amelyik működése során "valamelyik jogcímbe ne futna bele, megúszná valamilyen bírság nélkül".

A bírságokat ráadásul általában késedelmi pótlékkal is megfejelik. A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknál (2002-ben 60 ezernél) a bírság adónövelő tényező.

A bírságok felhasználása heterogén. Egy része prevencióra törekszik. Ilyen a környezetvédelmi bírság. Másik csoportjuk - ide tartozik a kivetettek többsége - eltűnik a költségvetésben, "bekerül a nagy kalapba, és láthatatlanná válik". Parragh László a legkárosabbnak a felhasználások harmadik változatát nevezte, amikor az adott szervezet használja fel például bér-, ingatlanfejlesztésre, működési költségekre. A kamara elnöke ezt a módszert elítélendőnek tartja, mivel nagyobb bírság kiszabására ösztönöz.

Az MKIK nem a mulasztások, a jogosulatlan vagy káros tevékenység bírságolása ellen kíván fellépni - hangsúlyozta Parragh László. A kamara szerint hiányos és nem egységes a bírságok felhasználásának szabályozása. Általános elvként kellene érvényesíteni, hogy a bírság felhasználását a megelőzés jegyében és minden területen szabályozzák, s a felhasználás jogcímeinek meghatározása ne tartozzék a bírságot kiszabó intézmény jogkörébe. (MK)