Akadozik a bolgár privatizáció

A Bulgaria Air eladásához kijelölt tanácsadók között ugyanis a Central Cooperative Bank (CCB) és a Deloitte & Touche mellett a Chimimport is szerepel, márpedig ez a társaság az egyik vevőjelölt, a Hemus Air tulajdonosa.

Lidia Suleva gazdasági minisztert a Pari című szófiai napilap szerint rendkívüli módon felbőszítette kollégája "akadékoskodása". A tervről a miniszterek távollétében a törvényhozás mindeddig nem tudott szavazni.

A Bobov Dol hőerőmű és a Vratsa távfűtő vállalat eladását eközben a bolgár privatizációs ügynökség felügyelőbizottsága nem hajlandó jóváhagyni. Az ügynökség igazgatója, Ilja Vasziljev azt szeretné, ha tőzsdén keresztül értékesítenék a két társaságot, ám a felügyelőbizottság - amely a napokban immár harmadik alkalommal utasította el Vasziljev tervezetét - szerint ez nem garantálná a helyi szénbányászat fejlesztését, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét, az árak ellenőrizhető alakulását és a dolgozók érdekeinek érvényesülését.

Ezek az esetek is indokolttá teszik azokat a külföldi aggályokat, amelyek Szimeon Szakszkoburggotszki kormánya privatizációs programjának alakulásával kapcsolatosak. Gerald Schiff, az IMF nemrég Bulgáriában járt területi illetékese az ország gazdasági kilátásaival kapcsolatos legfontosabb bizonytalansági tényezők között említette a nagyprivatizáció alakulását. Márpedig a tét nem csekély: az állami bevételek növelésén túl a piaci verseny erősítéséhez is szükség volna a külföldi stratégiai befektetők mielőbbi megjelenésére.

Ezt az Economist Intelligence Unit (EIU) nemrég kiadott helyzetelemzése is alátámasztja; a londoni intézet a bolgár távközlési ágazat hatékonyságának javulását jósolja középtávon, ám hangsúlyozza, hogy ehhez a nemzeti telefontársaság, a BTC privatizációjának befejezésére és a vonalas szolgáltatásoknál élvezett monopóliumának megszüntetésére van szükség.