Biztonságos ételek?

Árcédulával cselesen takart szavatossági idő, akciós élelmiszerek, amelyekről csak otthon derül ki, hogy jó esetben ízét vesztett, rossz esetben romlott termékek. Gyakori gond az is, hogy apró, kibetűzhetetlen a szavatosság dátumfelirata.

Az apró betűk gátolják a betegek, allergiásak tájékoztatását is, például, hogy tejcukorérzékeny a gyermek, és nem tudja a szülő mindig elolvasni, és "pöttyös" lesz a gyermeke. Erre a jövőben egyfajta szabályozás vár: kötelezően jól láthatók legyenekezek a fontos jelzések -, vagy amelyik mégsem lesz látható, arról megfelelő információs pultnál vagy más módon a kötelező információt meg tudják adni a fogyasztónak.

Merza Péter, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal PR referense szerint a biztonságos élelmiszer nemcsak emberi fogyasztásra alkalmas - ez a megbízhatóság kritériuma - hanem eleget tesz az élelmiszerhigiénés törvényben meghatározottaknak, illetve ezen túl azoknak a feltételeknek, amelyek ma már európai uniós elvárások. Tehát nem tartalmaznak az egészségre halmozottan károsító anyagot, legyen az akár vegyszer, akár mechanikai hatás, akár sugárzás vagy más egyéb.

Volt már arra példa, hogy a sörösüvegben benne maradt a mosóoldat, vagy csomagolóanyag került valamilyen ételbe.

Magyarországon részben az ÁNTSZ vizsgálja a mikrobiológiai, kémiai és egyéb szennyezettséget, de ugyanezt megteszi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is. Ez utóbbi vizsgálja azt is, hogy az áru súlyhiányos-e vagy sem, milyen a csomagolása, feliratozása. Az Élelmiszer-biztonsági Hivatalra tartozik a tájékoztatás, az ismeretek közlése, a kulturált élelmezési szokások kialakítása.

A fogyasztók gyakran panaszkodnak a tejtermékek minőségére. Sokan vélik úgy, hogy egy rókáról hét bőrt nyúznak le a tejiparban; és a végén köszönő viszonyban sincsenek a termék tulajdonságai azzal, hogy a tej eredetileg volt. Sem ízben, sem minőségben, sem illatban nem emlékeztet az "eredetire"; többszörös hígításban, mindenféle állományjavítókkal kezelik: a sokszorosáért vesszük meg a kész tejterméket, mint amennyiért felvásárolják magát a tejet - miközben alig van benne tej.

Merza Péter szerint ez a Tej Terméktanácshoz tartozik. Nyilván gondban vannak, mint a tejtermelők, a tejgyártók és a forgalmazók közötti ütközőpont. Valószínűleg mindent elkövetnek annak érdekében, hogy tökéletesen megbízható, jóízű és értékes tejet kapjunk. Hozzá kell tenni azt is, hogy marketingszempontból nagyon fölfutott a különböző kefirek, különböző joghurtok fogyasztása. A másik oldalon a különböző csokoládékban és a többi termékekben rengeteg tejet használnak föl, amit valahonnan elő kell állítani. Ezért alakult ki magyar szabványban a 2,8 százalék zsírfokozatú tej. Ez utóbbi az Európai Unióban megszűnik, helyette háromszázalékos lesz.

Vannak olyan zöldségek, akár hagyma, akár krumpli, de hozzá lehet tenni, a borsó, zöldborsó, vagy akár a feketebors, tehát a fűszerek, amelyeket sugárzással kezelnek a csírázás vagy éppen a trópusokról hozott mikrobák, mikroorganizmusok ellen. Ez megőrzi az illatanyagot, ízét, és az árut nem teszi tökre, mint mondjuk a hosszú karantén. A sugár dózisa nem éri el a kritikus értékeket, tehát emberi fogyasztásra alkalmas, ha olyan sugárforrásokat használnak, ami az ember fiziológiás működését nem befolyásolja. (MR)