EU-tagok színvallására várunk

Először az Európai Unió tagjainak kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen feltételek mellett készek fogadni a magyar munkavállalókat, csak utána kerülhet sor az itteni rendszer kialakítására - nyilatkozta lapunknak Iván Gábor, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának főcsoportfőnöke. Eddig brit, dán, holland, ír és svéd részről közölték hivatalosan a munkaerő-piaci nyitás tényét. Ausztria és Németország továbbra is kétoldalú megállapodások keretében kívánja szabályozni a magyarok munkavállalását. A többiek hallgatnak, vagy nem nyilatkoznak egyértelműen. Iván Gábor szerint ekként március-áprilisra csúszhat a döntés, és Magyarország magától nem szigorítana a szabályozáson az EU-polgároknál.

Valamelyest változnak, ám egyszerűbbek lesznek a Magyarországon élő és dolgozó EU-polgárok számára a szabályok 2004. május 1-jétől - ígéri Egyed Zoltán, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főosztályvezetője. A csatlakozás után várható új szabályozás a 24 európai uniós tagállam, továbbá az európai gazdasági térséghez tartozó Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai számára egyforma és egyszerűbb lesz, mert megszűnik a tartózkodási vízum beszerzésének kötelezettsége. Három hónapnál hosszabb itt-tartózkodás esetén speciális tartózkodási engedélyre lesz szükség, ami azután öt évre szól, azzal a megkötéssel, hogy a kérelmezőnek be kell jelenteni lakóhelyét az illetékes okmányirodában. Munkavállalás esetén a munkaerő-piaci védintézkedésektől függően változik a helyzet. Előfordulhat, hogy a viszonosság elve alapján bizonyos tagállamok esetében Magyarország is korlátozásokat léptet életbe. Az ilyen tagállamból érkező kérelmezőnek továbbra is be kell szereznie a munkavállalási engedélyt, és ennek birtokában kell folyamodnia a tartózkodási engedélyért.