Kevesebb támogatás kellett

Az elmúlt években csak egyszer, 2000-ben fordult elő, hogy csökkent a kiegészítő támogatásra szoruló önkormányzatok száma, de a szükséges állami hozzájárulás összege akkor is nőtt. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint azonban a kedvező tendencia jövőre aligha lesz tartható.

Szerinte az idei csökkenés csupán azért következett be, mert ebben az évben a közalkalmazotti bérek kifizetéséhez külön keretből kaptak támogatást a helyhatóságok.

Az állami költségvetés 1993 óta juttat pluszpénzt azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél a központi normatívák, illetve a saját források a kötelezően előírt feladatok ellátásához sem elegendőek. Bár az igénylés feltételei évről évre szigorodtak, az állami segítséget jogosan igénylő helyhatóságok száma, illetve a nekik járó összeg folyamatosan nőtt. Az önkormányzati szféra súlyos finanszírozási anomáliáit mutatja, hogy az utóbbi öt évben a helyhatóságoknak már több mint harmada működésképtelenné válna a kiegészítő támogatás nélkül. Ez a gond elsősorban a kistelepüléseket, illetve a sok saját intézményt fenntartó önkormányzatokat érinti.

A kiegészítő támogatásra szoruló települések száma az idén is elfogadhatatlanul magas, ami a finanszírozási rendszer nem megfelelő működését jelzi, de nem lett igazuk azoknak, akik azt állították, hogy az önkormányzatok helyzete tovább romlik az idén - mondta lapunknak Jauernik István. Az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke kifejtette: az idei csökkenés egyik oka valóban az, hogy a közalkalmazotti bérek kifizetéséhez külön keretből kaptak pénzt a helyhatósá-

gok. Ám az is kedvezően hatott, hogy az önkormányzatok ebben az évben 30 százalékkal több állami támogatást kaptak, mint tavaly. A jövő évi költségvetés szerint a kisközségek normatív támogatása tovább nő, ezért az alelnök bízik abban, hogy a forráshiányos helyhatóságok száma megáll az idei szinten, s nem kezd ismét emelkedni.

Emelkedésre számít viszont a TÖOSZ főtitkára. Zongor Gábor elmondta: az idén - külön keretből - mintegy 500 település kapott 7 milliárd forintot, mert enélkül nem tudták volna kifizetni a 2002-ben ötven százalékkal megemelt közalkalmazotti béreket. A jövő évi költségvetésben azonban már nem lesz benne ez a külön keret, így minden, működési gonddal küzdő helyhatóság az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatására tervezett összegből kér majd segítséget. A főtitkár szerint a kiegészítő támogatásra szoruló települések száma annak ellenére eléri vagy meghaladja majd a tavalyi szintet, hogy az igénylés felté-telei szigorodnak jövőre.

Az idei csökkenés oka egyértelműen a közalkalmazotti bérek kifizetésére szolgáló külön keret - állítja Kovács Zoltán. Az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes elnöke - Pápa polgármestere - a Világgazdaságnak kifejtette: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat kapcsán az Állami Számvevőszék elnöke is külön hangsúlyozta az önkormányzatok várható súlyos helyzetét. Kovács Zoltán szerint a lényeg tulajdonképpen nem is az, hogy csökken vagy növekszik-e százzal a működésképtelen települések száma, amikor az önkormányzatok egyharmada forráshiányos. A legnagyobb gond az, hogy nem valósult meg a kormány által ígért finanszírozási reform - hangsúlyozta az önkormányzati bizottság elnöke.

Kecskés Ágnes-->