Kifinomult sírrablók és műkincskereskedők

Egyre növekszik az ázsiai műkincsek illegális kereskedelme, a sírrablók már kifinomult, mérnöki módszereket is alkalmaznak - olvasható a Népszabadságban.

Az afganisztáni főváros múzeumából 1993-ban ellopott ókori Zeusz-szobor bal lába jelenleg egy hivatalos vándorkiállítás részeként járja be a távol-keleti szigetországot, azután, hogy egy japán régiségkereskedő két évig magánál tartotta, mígnem egyszer felhívta az Unesco-t, hogy most már ők vigyázzanak rá. .

De nem minden lelet sorsa végződik ilyen jól. Az amerikai Time hetilap szerint a világot behálózó, gyorsan fejlődő illegális régiségkereskedelem mértéke az ENSZ becslései alapján mára a fegyver- és drogkereskedelem volumenét is elérte. A régészek a fosztogatásnak ezt a fajtáját ironikusan a "második legősibb mesterségként" emlegetik - írja a Népszabadság.

Az utóbbi évek egyik fő áldozata Kína. Csak az elmúlt öt évben legalább 220 ezer sírt raboltak ki az ázsiai országban. Ennek egyik fő oka az elképesztő kereslet a régiségek iránt. Kínában 200 aukciósház nyílt az elmúlt évtizedben, s jellemző, hogy a nagyobb londoni kereskedőházak nyári aukcióján is Kínából származtak a legértékesebb tárgyak: egy kalligrafikus díszítésű kefe a déli Szong-dinasztia idejéből 1,2 millió dollárért, egy Qianlong-érából származó váza pedig 280 ezerért talált vevőre. Igaz, ezek nem illegális kereskedelemből származtak, de jól mutatják a régiségek iránti hatalmas érdeklődést, és a benne rejlő üzletet.

A régészeti szakemberek becslése szerint a piacokon fellelhető régiségek 80-90 százaléka kétes eredetű. Ezeket többnyire helybéli kincsrablók juttatják el a feketepiaci kereskedőknek - állítja a londoni University College archeológiai intézetének szakembere, Kathryn Tubb.

A sírrablók olykor 40 méter mélyen nyugvó, akár 1600 négyzetméter alapterületű, esetenként kétezer éves sírkamrákig is eljutnak. Egy harminc méter mély, függőleges járat alján, oldalirányú vágaton érik el a sírkamra tetejét. Olykor 50 kg dinamit felrobbantásával jutnak a veszélyes gázokkal telítődött termekbe. A vágatba áramot, fényt és friss levegőt is vezetnek. Nagyüzemi módszereikhez megfelelő biztonsági védőfelszerelést használnak a felgyülemlett gázok ellen.

Maguk a kincsrablók mégis csak igen kis szeletet hasítanak ki maguknak a világméretű iparág bevételeiből. Gyűjtők utaznak kincseket rejtő kínai területekre, ahol a helybélieknek napi 60 dollárt fizetnek a bonyolult munkáért - ez sokuknak az éves jövedelmével ér fel. 2001-ben, a világhírű agyagkatonáiról ismert Xi'anban egy feltört sírból felhozott terrakotta szobroktól darabonként 36 dollárért váltak meg a tolvajok. Hongkongba kerülve a szobrokat egy amerikai vásárolta meg, aki New Yorkban a Sotheby's aukciósházban egyenként 6-8 ezer dollárért adta el a hat szobrocskát. A kínai kormány panaszt tett az ügyben, és a szobrok végül visszakerültek Xi'anba - ahol persze újra a kincsrablók kezére juthatnak. A hatalmas forgalmat az sem tudta visszafogni, hogy csak a múlt évben a kínai bíróságok négy fosztogatót ítéltek halálra.

A hatóságok igyekezete ellenére a műkincseknek csak töredékét sikerül fellelni és visszajuttatni a múzeumokba. Az eltűnt műkincsek listáján jelenleg 140 ezer tétel szerepel. Ennek csupán tizedét teszik ki az antik darabok, s csak töredékük ázsiai.

(Népszabadság)