Nyugdíjreform Szlovákiában

A reformnak köszönhetően jelentősen emelkedni fog a nyugdíjasok életszínvonala - ígéri Ludovit Kanik munkaügyi miniszter. Ezzel együtt a költségvetés terhei is jelentősen mérséklődnek, amire nagy szükség van, hiszen a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer közel áll a működésképtelenséghez - mutat rá a Reuters. A stabilizáció ára a nyugdíjkorhatár emelése: a jelenlegi 60, illetve 57 évről a férfiak és a nők esetében egységesen 62 évre emelkedik a nyugdíjba vonulás ideje.

A 2005-ben életbe lépő rendszer szerint a bruttó bér 9 százalékát kötelesek az állami nyugdíjbiztosítónak átutalni a szlovákok, és ugyanekkora összeg kerül az általuk választott magánpénztárba - írja a Bloomberg. Ezt harmadik pillérként a már most is létező önkéntes nyugdíjbiztosítók egészítik ki. Az új rendszerbe való belépés a 2005-től munkába lépők számára kötelező lesz, a többiek pedig 2006 közepéig dönthetik el, hogy élnek-e a lehetőséggel. A pénzügyminisztérium azzal számol, hogy összességében a munkaképes korúak fele fog csatlakozni a kötelező magánbiztosítókhoz, amelyek így évente mintegy 15 milliárd korona (körülbelül 450 millió dollár) átutalására számíthatnak. A jövőre alakuló magánpénztáraknak legalább 300 millió koronás eszközértékkel kell rendelkezniük, és a járulékok legalább felét a szlovákiai tőke-piacon kell befektetniük.

Ami az állami nyugdíjbiztosítót illeti, azt a privatizációs bevételekből átcsoportosított 65 milliárd koronával (majdnem 2 milliárd dollárral) kárpótolják a magánpénztárakhoz átigazoló ügyfelek miatt kieső bevételért. Bár az államkasszát némileg tehermentesíti a nyugdíjkorhatár emelése, annak kisegítése az első években így is növelni fogja a büdzsé hiányát. A nyugdíjtörvény elfogadása egyébként azért nagy siker Mikulás Dzurinda kormányfő számára, mert a koalíció a múlt héten vesztette el többségét a törvényhozásban.