Olcsón megússzák a bővítést

A kifizetéseknél mindössze 2,3 százalékos növekedést tartalmaz az Európai Parlament által második olvasatban is jóváhagyott dokumentum, amely 99,724 milliárd eurós végösszeget irányoz elő. Ebben már a jövőre csatlakozó országoknak járó pénzek is benne vannak (a 2004 elején szükséges korrekciós büdzsé csupán technikai formalitás), így Brüsszelben nem alaptalanul fogalmaznak úgy, hogy az unió történetének eddigi legnagyobb bővítése semmiféle pénzügyi sokkot nem okoz. Sőt, a kifizetési végösszeg majdnem 12 milliárd euróval elmarad a jelenleg futó középtávú pénzügyi stratégiában rögzített plafontól - jelenti a Reuters.

A tíz új tag május 1-jétől valamennyi uniós programból részesül (bár egyes esetekben - például a közvetlen agrártámogatásoknál - a tizenötökhöz képest alacsonyabb mértékben), sőt 11,8 milliárd euró értékben új, kifejezetten a bővítéssel összefüggő programok is beindulnak. Ugyancsak a csatlakozással függ össze az uniós intézményeknél elhatározott létszámbővítés, amely a bizottság esetében 780, a tanácsnál 286, az Európai Parlamentnél 355, az Európai Számvevőszéknél pedig 133 főt jelent. Jól jár a felvételre váró Bulgária és Románia is: a nekik juttatott előcsatlakozási támogatás az ideinél jelentősen nagyobb összegre rúg (ez kárpótolhatja őket azért, hogy 2004-ben még nem válnak taggá).

A bizottság január 20-ig a 2007-ben kezdődő költségvetési időszak pénzügyi keretszámaira vonatkozó javaslatát is előterjeszti - tudósít a Bruxinfo. Az unió hat nettó befizető tagállama már a múlt hét elején megadta a startjelet ehhez a vitához: Német-, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Ausztria vezetői arra kérték Romano Prodit, hogy a közös kiadások éves szintje a következő időszakban se lépje túl az összesített nemzeti jövedelem 1 százalékát (VG, 2003. december 17., 3. oldal). Az Európai Bizottság elnöke szerint azonban a hatok által követelt büdzsé irreálisan alacsony az EU előtt álló feladatok megvalósításához.