Román és bolgár reménysugár

"A külügyminiszterek szintjén a mai nappal lezárult a a kormányközi konferencia. Az elnökség holnap átadja a legutóbbi észrevételeket figyelembe vevő konszolidált szövegtervezetet, a végső viták pedig már a csúcsra várnak" - jelentette be Kovács László hétfő esti sajtóértekezletén.

Hétfő volt az utolsó alkalom, amikor a pénteken kezdődő - és igénytől és szükségtől függően akár vasárnapra is áthúzódó - állam- és kormányfői ülés számára a fajsúlyosabb dossziékon még végezhettek néhány utolsó simítást. Alapvetően négy témakört érintett mindez: a leendő EU-alkotmány szövegtervezetének további gyúrása mellett a gazdasági növekedést serkentő akcióprogram, az EU-bővítés, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés legfontosabb, határidős kérdéseit.

A bővítés kapcsán a résztvevők megerősítették, hogy örömmel tekintenek a tízek jövő májusi formális taggá válása elé, és elégedetten látják a ratifikációs folyamat biztató haladását. Arra is emlékeztettek ugyanakkor, hogy a csatlakozó országoknak még fokozniuk kell erőfeszítéseiket valamennyi vállalásuk időben történő teljesítése érdekében, s hogy a bizottság eltökélt minden szükségesnek minősíthető intézkedést meghozni abban az esetben, ha a kibővített unió zavartalan működését veszélyeztető elmaradást tapasztalnak az újonnan csatlakozók némelyikénél.

Újdonság a csúcs elé kerülő uniós állásfoglalás szövegében a román és bolgár taggá válás kapcsán 2007 januárjának céldátumként említése. A miniszterek által jóváhagyott megfogalmazás arra is kitér, hogy amennyiben a két jelölt ország felkészültsége ezt lehetővé teszi, 2004 végére befejezhető lehet a csatlakozási tárgyalás, és 2005-ben aláírhatják a csatlakozási szerződést.

Kovács László külügyminiszter sajtóértekezletén elmondta, hogy magyar részről - a jövő évtől taggá váló országokhoz hasonlóan - határozottan támogatták a román és bolgár csatlakozási menetrend további pontosítását. Ugyancsak határozott magyar felszólalás szorgalmazta a horvát tagsági kilátások napirenden tartását, így jövő tavasszal az Európai Bizottság hivatalos véleményének, illetve ez alapján az EU-csúcs jövő nyári - tárgyaláskezdést javasolható - döntésének megszületését. Hasonló felhanggal csupán Kovács szlovén kollégája szólalt fel a vitában. Feltűnést keltett, hogy a Horvátországgal kapcsolatban követendő EU-politikát a tanács állásfoglalásában nem is a "bővítési", hanem a "nyugat-balkáni fejezet" részeként említették meg.