Száguld a szlovák gazdaság

A csatlakozó országok közül továbbra is Szlovákia gazdasága mondhatja magáénak a leggyorsabb növekedési ütemet: a harmadik negyedévben, az elemzői várakozásokat felülmúlva, 4,2 százalékkal bővült a megelőző negyedben regisztrált 3,8 után. Éves szinten a növekedés 8,7 százalékos. A gyorsulás motorja a kivitel volt; a külső kereslet 23,1 százalékkal erősödött a július-szeptemberi időszakban, míg a belső kereslet 1,5-del elmaradt a megelőző három hónapétól.

Kedvező fejleményekről tanúskodnak a szlovák statisztikai hivatal ipari termelési adatai is. A kibocsátás októberben 4,9-del nőtt éves szinten a szeptemberi 3,9 százalék után. A leglátványosabb erősödés a közlekedési eszközök gyártása területén figyelhető meg; a bővülés itt szeptemberben 37,4, októberben pedig 68,9 százalékos volt. A bányászat, valamint az áram-, a gáz- és a víztermelés teljesítménye ezzel szemben csökkent.

A biztató adatok ellenére sem folytatódott azonban novemberben a munkanélküliség hónapok óta tartó mérséklődése, az állástalanok aránya az októberi 13,75-ról 14,19 százalékra nőtt. A statisztikai hivatal ezt szezonális tényezőkkel, az idénymunkák befejeződésével magyarázza. A munkanélküliséggel leginkább sújtott régió a besztercebányai, ahol az aktív lakosság több mint 21 százaléka keres állást, míg Pozsony környékén ez az arány mindössze 3,68 százalék.

Az előző hónapban 2000 jú-

niusa óta nem látott ütemben gyorsult a szlovákiai infláció: az októberi 9,6-ről novemberben 9,8 százalékra kúszott a mutató. A cigaretta és az alkohol 19,4, a lakhatás, a víz, az áram és a gáz 17,7 százalékkal drágult. Elemzők szerint a fogyasztói árak megugrása elsősorban a deregulációnak és az adóváltozásoknak tudható be, így az adatok megerősítik, hogy nincsen keresleti inflációs nyomás a szlovák gazdaságban. A szabályozott árak és az adóváltozások hatását kizáró maginfláció 3,1 százalékon állt novemberben - írja az Interfax.