Kedvező munkapiaci folyamatok
Tavaly az utolsó negyedévben 5,5 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. Ez megegyezik az előző háromhavi (szeptember-novemberi) megfigyelési időszakban mért szinttel, ami a két évvel ezelőtti történelmi mélypont beállítását jelentette. A mutató a 2003 első negyedévében tapasztalt megugrás után folyamatosan süllyedt. Érdekesség, hogy a gazdasági konjunktúra mélypontját szintén az első negyedévben érte el, azóta az élénkülés jelei tapasztalhatók. Vagyis feltehető, hogy a munkanélküliség mérséklődése (a kormányzati szektor munkaerő-felszívása mellett) a magánszektor keresletnövekedése miatt következett be.
A 2003. év utolsó három hónapjában nem csupán a munkanélküliek voltak kevesebben, mint egy évvel korábban, hanem a gazdaságilag nem aktívak száma is mintegy 70 ezer fővel mérséklődött. Vagyis az adatok szerint a foglalkoztatás nem csupán a munkapiacon jelen lévők bevonásával bővült, hanem a korábban kivonultak (munkát nem keresők) közül is sokan újra munkát vállaltak.
A munkanélküliség csökkenése elsősorban a nagyobb feszültségekkel jellemezhető területeken zajlott le, így ebből a szempontból valamelyest mérséklődött a területi egyenlőtlenség. Igaz, Észak-Magyarországon még mindig kétszer akkora a ráta, mint Közép-Magyarországon. További kedvező jelenség, hogy a nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsony magyar aktivitási ráta (a munkapiac aránya a munkaképes korúakhoz képest) kissé lassan emelkedik. 2001-ben 52,7, 2002-ben 53,3, 2003 végén pedig 54,1 százalék volt a mutató értéke.
