Veres János szerint elsősorban a jelentős mértékű magyar tőkekivitel, a feldolgozóipari beruházások növekvő importigénye és a lakáshitelek jelentős bővülése miatt alakult a vártnál kedvezőtlenebbül a folyó fizetési mérleg egyenlege tavaly.

A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának mai ülésén hangsúlyozta: a folyó fizetési mérleg finanszírozási oldalát legalább 1-1,2 milliárd euróval rontotta a magyar cégek külföldi terjeszkedése, tőkekivitele, ami ennek ellenére kedvező, a magyar gazdaság erejét mutatja.

"A beinduló feldolgozóipari beruházások hosszabb távon növelik az exportot, de hozzájárultak az import jelentős növekedéséhez is, mintegy 1 milliárd euróval rontva a folyó fizetési mérleget" - mondta.

Kedvezőnek nevezte az államtitkár, hogy a növekvő exportnak köszönhetően javul a foglalkoztatottság.

Az államtitkár emlékeztetett: a növekvő beruházásokkal összefüggésben megnőttek az ÁFA visszaigénylések és az SZJA bevételeket a tervezetthez képest csökkentette, hogy a tárca által vártnál jóval többen éltek adókedvezményi lehetőséggel. Mindez rontotta az államháztartás helyzetét.

"Az óriási mértékben megugrott, 1.600 milliárd forintot is elérő lakáshitel állományhoz kapcsolódó támogatások a tervezettet meghaladó mértékben terhelték a költségvetést" - mondta.

Hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács tavaly évközi döntései jelentősen növelték az államadósság kamatterheit. "A decemberi 3 százalékpontos kamatemelés az idén várhatóan 100 milliárd forintos plusz kamatterhet jelent" - tette hozzá.

Veres János ugyanakkor kedvezőnek nevezte, hogy a fizetési mérleg hiányából mintegy 2,3 milliárd euró köthető a gazdaság és az export növekvő bővüléséhez.

Varga Mihály a bizottság fideszes elnöke hiányolta, hogy az államtitkár a gondok felsorolása mellett nem ismertette sem a kormány által választott terápiát, sem azt, hogy mire helyezi a hangsúlyt a kabinet az idén. Példátlan mértékűnek nevezte az államháztartás deficitjének a PM eredeti és módosított előrejelzését is meghaladó mértékét.

Varga Mihály a tanácskozás ideje alatt, az ülésterem előtt újságíróknak kijelentette: "szomorúan tapasztaltuk, hogy a kormány még mindig inkább a helyzetfelmérésnél tart, és sokkal kevésbé a terápia meghatározásánál".

Veres János tájékoztatója kapcsán elmondta: "hallhattunk arról, hogy a piac hogyan reagált a változásokra, hogy a vállalkozások, az ipar, a beruházások hogyan alakultak, de egy szót nem hallhattunk arról, hogy a kormány hogyan kívánná ösztönözni ennek a helyzetnek a megváltozását, és hogyan törekszik arra, hogy az uniós csatlakozások előtt néhány hónappal a magyar vállalkozásokat helyzetbe hozza". Varga Mihály a tájékoztatót ezért "féloldalasnak" értékelte.

"Nem hallottunk arról sem, hogy ki az oka, és kit terhel a személyi felelősség azért, hogy valótlan adatokra épült a 2004-es költségvetés" - mondta.

Szabó Lajos szocialista alelnök az MTI-nek azt mondta: a magyar gazdaság visszatért a hosszú távú fejlődés, export- és beruházás-vezérelt fejlődési pályára, július óta számos jele van annak, hogy a gazdaság túljutott a mélyponton.

Példaként említette, hogy júliustól novemberig több mint 14 százalékkal emelkedtek a beruházások.

Hozzátette: "a gazdasági növekedés gyorsulásához elengedhetetlenül szükséges feldolgozóipari beruházások a 2002. évi 10 százalékos mérséklődés, és a tavaly első félévi 4 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben rendkívül erőteljesen, közel huszonhét százalékkal bővültek".

Úgy vélte: teljesültek a költségvetési politika főbb célkitűzései, a jogszabályoknak megfelelő ütemben növekedtek a nyugdíjak és a szociális ellátások, emelkedtek az oktatás és a szakképzés támogatása, és több pénz jutott a vidékfejlesztésre és agrártámogatásokra.(MTI)