Közbeszerzési kartellezők

Komoly számításokat is igénylő árképzési s az elmúlt évek közbeszerzési gyakorlatának áttekintését követelő kartellügyek szerepelnek a közeljövőben a GVH versenytanácsának napirendjén. Ezen a héten a Matáv áll a tárgyalások középpontjában. Várhatóan lezárul az üzleti piacnak nyújtott Matáv-csomagok áraival kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárás. Arról kell dönteni: élt-e a társaság úgynevezett árpréssel, ami alkalmas lehet a versenytársak távoltartására, kiszorítására a piacról. A telefontársaság árpolitikáját egyébként egy másik aspektusból is górcső alá veszi a hivatal: a lakossági szolgáltatásokat érintő eljárás azonban még csak vizsgálati szakaszban van, nincs a versenytanács előtt.

Ugyancsak a Matáv az érintett több fúziós ügyben: a csoport igyekszik felvásárolni olyan kisebb kábeltévé-szolgáltatókat, amelyekben több-kevesebb részesedéssel bír, ám azok tőle függetlenül működnek. A jelenség ellen a hivatal azért emelt kifogást, mert az összefonódások három piacon is akadályozhatják a jövőbeni versenyt. Így elsődlegesen a kábeltévés piacon, ahol a Matáv és a felvásárolt társaság párhuzamos szolgáltatásával teljesen megszűnhet a konkurenciaharc. A tranzakciók erősen befolyásolhatják a hang alapú kommunikációt is. Legfeljebb egy-két esztendő, és lehetőség nyílik hangtelefon használatára is a kábeltévé-hálózat révén. Így nyilván statégiai jelentősége lesz annak, hogy ki birtokolja a rendszert. Kevés hálózat jut be ugyanis minden egyes lakásba, ilyen tipikusan a vezetékes telefonszolgáltatóé, illetve a kábeltévéé. Amennyiben a kettő tulajdonosa azonos, úgy óhatatlanul csökkennek a verseny esélyei. Az internet jelenleg legjobb infrastrukturális alapját szintén a vonalas telefon, illetve a kábeltévé adja. Egy tulajdonosi kézben viszont a szélessávú internetezés piacán szintén teljesen beszűkül a verseny. Ez azért is komoly szempont, mert a jelenlegi mobil alapú internet-hozzáférési technológiák még nem versenyezhetnek érdemben a fix vonalas internetezéssel.

Legkorábban a tavasz végén dönthet a GVH versenytanácsa az úgynevezett autópálya-kartell ügyében. A megalapozott határozathoz akták tömegét kell áttanulmányozni, s végigtekinteni az elmúlt évek közbeszerzési gyakorlatát. Az eljárás - és a közelmúltban a versenytanács elé került több hasonló, köztük a Bartók Béla út felújításával kapcsolatos eset - alapkérdése: a valóban hatékony, jól működő verseny jele-e az, ha a közbeszerzési pályázatok úgymond győztesei a "veszteseknek" adnak munkákat alvállalkozásban, illetve a tenderen indulókkal és hozzájuk képest vesztes cégekkel közös társulást létrehozva tesznek eleget a feladatnak? Hiszen a verseny lényege az lenne, hogy valaki nyer, elviszi a munkát, a többi részvevő pedig egy másik pályázaton próbálkozhat. Az ilyen kartellügyekben megfogalmazható vádat - az úgynevezett körbenyerést, a piac egymás közti felosztását, illetve a pályázat győztesére vonatkozó megállapodást - igen nehéz bizonyítani.