Prodi nekimegy a "nagyoknak"
Romano Prodi a London School of Economicson tartott előadásában a bővítés feladatai mellett egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Unió nem tudja elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket felvállalt (például a versenyképesség erősítése terén, vagy a bel- és igazságügyi együttműködésben), ha kevesebb pénzt szán ezekre, mint eddig. Mint ismert, Német-, Francia- és Svédország, Nagy-Britannia, Hollandia és Ausztria decemberben közös levélben fordult Prodihoz, kérve őt, hogy a 2007-től kezdődő következő többéves költségvetési periódus kiadási plafonjára előterjesztendő bizottsági javaslat ne haladja meg a tagállamok öszszesített bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1 százalékát. A jelenlegi plafon ezzel szemben 1,24 százalék, igaz, ennyit sosem költött az unió, a tényleges kiadások szintje az idén például 0,98 százalékos mélypontra süllyed.
Magyarország szerint az EU által felvállalt feladatokhoz kell hozzárendelni a forrásokat, nem pedig fordítva, tehát nem helyes rögtön a költségvetési periódus tervezési folyamatának elején meghatározni a plafont - szö-
gezte le lapunk érdeklődésére Gottfried Péter integrációs államtitkár. Már a hagyományos közösségi feladatok sorbavétele sem teszi lehetővé a kiadási plafon lejjebb szállítását, hiszen a közös agrárpolitika vagy az elmaradott régiók és országok felkarolását célzó kohéziós politika sem valósítható meg az eddiginél kevesebb pénzből 2007 után, tekintettel az újonnan belépő tagállamok révén keletkező pótlólagos finanszírozási igényre. Ha pedig még azt is felsoroljuk, milyen új célok jelentek meg az előző költségvetési ciklus megkezdése óta (például az unió versenyképességének fokozása, vagy a nagy infrastrukturális beruházások terve), akkor nyilvánvaló, hogy nincs mód kiadáscsökkentésre - hangsúlyozta az államtitkár.
Prodi mostani harciassága mindazonáltal némileg ellentétben áll azokkal a kiszivárogtatásokkal, amelyek szerint Brüsszel kompromisszumként azt fogja indítványozni a február 10-én közzéteendő javaslatok között, hogy 2007-ben még az összesített uniós GNI 1 százaléka legyen a plafon, s a ciklus végére emelkedjen 1,24 százalékra.
