Fizessen a szennyező!

Egyezségre jutott a tanács és az Európai Parlament a vállalatok környezetvédelmi felelősségét behatároló direktíva ügyében. A másfél évtizede készülő jogszabály - amely a szennyező fizet elven alapul - véglegesítése Margot Wallström környezetvédelmi biztos egyik legfontosabb vállalása volt. A direktívára a mostani alkut követően március folyamán kerülhet rá a formális pecsét, és ezután három évük lesz a tagországoknak a rendelkezések átültetésére.

A környezetvédelmi felelősség jegyében a szennyező vállalatok kötelesek lesznek a védett állat- és növényfajokban, a vizekben és a talajban okozott, emberre káros szennyezés megakadályozására, illetve felszámolására (ezt a szóban forgó cég saját maga is végezheti, de mást is megbízhat vele). A nemzeti hatóságok feladata lesz ezen kötelezettségek számonkérése, míg a civil szféra a szennyezési ügyek felderítésében vállalhat szerepet. Brüsszeli becslés szerint a kibővített EU-ban éves szinten legfeljebb 1,5 milliárd euró - a környezetvédelmi célú kiadások alig másfél százalékának megfelelő - költséget okozhat a direktíva.

Környezetvédő mozgalmak élesen támadják a tervezetet, mivel az egyebek mellett nem terjed ki sem a nukleáris szennyezésre, sem a sérült tankerekből a tengerbe szivárgó olajra. A direktívát menet közben annyira felvizezték, hogy az elfogadott változat gyakorlatilag irreleváns - idézi az AFP Rosanna Miccichét, a Greenpeace szóvivőjét. Brüsszelben ugyanakkor rámutatnak, hogy az említet két szennyezéstípusra már létezik a cégek felelősségét szabályozó nemzetközi egyezmény.

A jogszabály ellenzői azt is nehezményezik, hogy az nem ír elő kötelező pénzügyi garanciát a károk helyreállítására vonatkozóan, bár a tagországoknak "ösztönözniük kell" ilyen biztosítási rendszerek kialakítását. A parlament és a tanács kezdeményezésére az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a hatálybalépést hat évvel követő jelentésben tekinti át a felelősségbiztosítási rendszer kötelező bevezetésének lehetőségét. A diffúz - tehát sok szennyező által együttesen okozott - károk rendezésére ugyanakkor egyáltalán nem terjed ki a javasolt rendszer, hiszen a kindulási pont éppen az volt, hogy a "nevesíthető" esetekben kell megteremteni a szankcionálás jogalapját.