Ki lehet Romano Prodi utóda?

Bár csak október végén jár le az Európai Bizottság elnökének mandátuma, az uniós döntés-előkészítők már gőzerővel keresik Romano Prodi utódát. Jelenleg legalább hét-nyolc nevet emlegetnek a lehetséges jelöltek között.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök mindenesetre a minap egy rádióinterjúban kizárta magát a versenyből. Elmondta, nem kíván Prodi utóda lenni, ehelyett a június 13-i luxemburgi választásokon szeretne ismét győzedelmeskedni. Pedig néhány nappal korábban sokan még őt tartották az egyik legesélyesebb kereszténydemokrata jelöltnek.

Ráadásul időközben az Európai Parlament legnagyobb (és a júniusi választásokon sokak szerint várhatóan tovább erősödő) frakciója, az Európai Néppárt (EPP) határozatot adott ki, miszerint nem támogat olyan jelöltet az EB elnöki posztjára, aki nem az európai parlamenti választásokon legnagyobb támogatottságot elért "politikai családból" származik. Felszólították továbbá a soros ír elnökséget, hogy ne tegyen javaslatot az elnöki posztra, amíg ismertté nem válnak a júniusi európai parlamenti választások eredményei. Ez - érvel az EPP határozata - összhangban áll a konventben elfogadott alkotmánytervezet 26. cikkelyével, miszerint a választási eredményekkel összhangban álló személyre kell javaslatot tenni.

Az EPP-határozat szorgalmazza továbbá a csoporthoz tartozó állam- és kormányfőket, hogy mielőbb jussanak konszenzusra a jelölt személyét illetően. Mivel korábban José María Aznar spanyol miniszterelnök, most pedig Juncker "utasította el a jelölést", néppárti oldalról Wolfgang Schüssel osztrák kancellár vagy Jean-Luc Dehaene korábbi belga miniszterelnök lehet a befutó. Szocialista oldalon a miniszterelnöki posztról januárban lemondott görög Konsztantinosz Szimitisz tűnik a legesélyesebb jelöltnek. Liberális politikusok közül szóba került Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, Anders-Fogh Rassmusen dán kormányfő és Pat Cox, az EP jelenlegi elnökének neve. A bizottság elnöki posztjára az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács tesz javaslatot minősített többségi döntéssel, amit az EP-nek jóvá kell hagynia.