Lemaradt Budapesten a versenyszféra

Összesen 11 százalékkal nőtt tavaly, az év első háromnegyedében a budapesti székhelyű szervezeteknél alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az előző év azonos időszakához képest - derül ki a budapesti statisztikai tájékoztatóból. Ez 2,4 százalékkal kisebb az ország egészére jellemzőnél. A fővárosi átlagkereset meghaladta a 165 ezer forintot. A szellemi munkakörökben foglalkoztatottak csaknem 216 ezer forintot kerestek, a fizikai dolgozók átlaga mintegy 104 ezer forint.

Változatlanul lemaradásban van a versenyszféra: a budapesti költségvetési szerveknél alkalmazásban állók átlagosan 182 ezer forintot kerestek, míg a versenyszférában dolgozók 158 ezer forintot. A két szféra közti keresetkülönbségben jelentős szerepet játszik a fizikai és a szellemi foglalkozásúak létszámarányának eltérése: a költségvetési szerveknél 70 százalék a szellemiek aránya, a versenyszférában viszont 47 százalék. A gazdasági ágak közül a legerőteljesebben, 37 százalékkal az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók keresete emelkedett, de 36 százalékkal többet vihettek haza az oktatásban dolgozók is. Az átlagkeresetek ilyen nagy mértékű növekedése a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jei bérrendezésének következménye. Jelentősebb, 10 százalék feletti emelkedés jellemezte az ipart, az építőipart, a pénzügyi tevékenységeket és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatást. A szellemi foglalkozásúak a versenyszférában, a fizikai dolgozók a költségvetési intézményeknél kerestek többet.

Budapesten a vizsgált időszakban 963 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A közép-magyarországi régió másik térségében, Pest megyében 5,4-del nőtt a foglalkoztatottak száma. A fővárosban a harmadik negyedévben 28 ezren voltak munka nélkül, 6,2 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Pest megyében viszont 17 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma.