Már egyértelmű a trendforduló
Decemberben - a becsült adatokkal kiegészített számok szerint - 465 millió eurós hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel folytatódott az immár harmadik hónapja tartó egyensúlyjavulás: az utolsó 12 hónap halmozott hiánya a szeptemberi mélyponthoz képest csaknem 270 millió euróval javult.
A javulás oka az export magára találása. A világpiaci kereslet növekedéséből exportszektorunk látványosan profitál, és bár a kivitel importigénye miatt a behozatali dinamika is emelkedik, az export-import olló év közepétől elkezdett záródni, ősztől pedig már ellenkező irányba kezdett nyílni. Decemberben például a Központi Statisztikai Hivatal 8,5 százalékpontnyi különbséget mutatott ki a növekedési ütemek között - a kivitel javára. Igaz, a szokatlanul nagy differenciában az is közrejátszik, hogy 2002 decembere rendkívül alacsony viszonyítási alapot jelent. Ez elsősorban a kieső Xbox játékkonzolgyártás, illetve az értékesítés egy részének januárra történő átcsúszása miatt történt így. Részben ennek következtében ugrott 20 százalékosra az exportdinamika, ami a 2001. év eleje óta nem tapasztalt mértékű növekedési ütemet jelent. (Feltehetően éppen a bázishatás miatt nem lesznek ilyen imponálóak majd a januári adatok: 2003 elején épp az első hónap jelentett üdítő kivételt a romló tendencia alól.)
Természetesen a kedvező tendenciák ellenére a 2003. esztendő elejének látványos egyensúlyvesztése nyomot hagy az éves adatokon. A teljes éves külkereskedelmi hiány (4,26 milliárd euró) magasabb az előző két évinél, viszont - éppen az utolsó negyedévi javulás miatt - egyáltalán nem rekordmértékű: 2000-ben például nominálisan, euróban kifejezve is nagyobb volt a deficit.
A külpiaci konjunktúra élénkülése leginkább a hagyományos nagy exportőrökre, a multinacionális cégek hazai leányvállalataira hat jótékonyan. Ezt bizonyítja az is, hogy elsősorban a feldolgozóipari termékek, azon belül is a gépgyártás prosperál. (Ennek viszont az is következménye, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységek konjunktúrája nem jelentkezik majd ilyen látványosan a GDP-növekedésben.) Az ipari statisztika rendelésállományai azt ígérik, hogy a mostani fellendülés tartós lehet.
A vállalati szektor élénkülése azonban nem oldja meg automatikusan a nemzetgazdaság problémáját. A külső pozíciónak csupán egy része az áruforgalom, a komplexebb képet adó fizetési mérleg a háztartások, vállalatok és az állam megtakarítási pozícióinak függvényében alakul. A vállalati szektor finanszírozási igénye összességében a beruházási aktivitás miatt nem lesz kisebb, a lakossági költekezési kedv mérséklődésének egyelőre egyáltalán nem látszódnak a nyomai, így a költségvetés (amelyen valamelyest segíthet, ha gyorsul a gazdaság) felelőssége igen nagy.
