Megnyirbált agrárdotációk

A tavalyi 2-3 ezerről 1600 forintra csökkentené az FVM a sertéstermelőknek nyújtott, egyedenkénti haszonállat-tartási dotációt 2004-ben - derül ki a tárca nemzeti támogatásokról szóló, lapunk birtokába jutott rendelettervezetéből. A minisztérium az elmúlt évben még az összeg növelését ígérte. Jelentősen kevesebbet, 16,80 forint helyett kilónként 9,50-ot kapnának a csirketermelők is. Az FVM megnyirbálná az állat-egészségügyi vizsgálatok és a gyógyszerköltségek dotációit, s törölné a jogcímek közül az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítási támogatását, míg a piaci szereplők szerint a tárca tulajdonában lévő, monopolhelyzetű Atev Rt. újra emelni készül szolgáltatási díjait. Az állami dotáció kiesése a sertés- és baromfiszektorban többmilliárdos kiadásnövekedést okozna, ezért az ágazati szervezetek erőteljes tiltakozása várható.

A rendelettervezetben az FVM azokat a dotációkat részletezi, amelyeket nemzeti támogatásként a májusi csatlakozás után is fenn kívánna tartani (az uniós közvetlen kifizetések hazai kiegészítéséről más jogszabály intézkedik majd). A tárca ígérete szerint a rendeletnek már januárban meg kellett volna jelennie, de - állítják szakértők - az egyeztetéseket késleltette a 20 milliárd forintos agrár-költségvetési elvonást kilátásba helyező Draskovics-csomag. Mint beszámoltunk róla, az FVM - dacára a hivatalosan 290 milliárd forintra taksált idei agrárbüdzsének - legfeljebb 50 milliárdnyi új forrással gazdálkodhat 2004-ben, ami minimális pénzügyi mozgásteret tesz lehetővé a korábbi évek 150-200 milliárdos kasszájához képest.

A rendeletkiadást az is hátráltatja, hogy még mindig nem tisztázott, mely tervezett nemzeti jogcímek belépés utáni fenntartásához járul hozzá az EU - tudtuk meg. Elképzelhető, hogy a haszonállat-tartási dotációkat egyáltalán nem lehet majd az "unióba vinni", holott az FVM ezeket eddig EU-konformnak ítélte. "Elvérezhet" a foglalkoztatási támogatás is, amelyet a tárca a megfizetett tb-járulék 20 százalékában állapítana meg 2004-re.

Az FVM az idén közösségi marketingprogramokra 2,05 milliárd forintot fordítana, a tulajdonában lévő Agrármarketing Centrum Kht. működésére pedig 0,4 milliárdot szánna. Az agrárfinanszírozási dotációk között az éven túli hitelek kamattámogatása 40 százalékos lenne, ha a teljes hiteldíj legfeljebb 3 százalékponttal múlná felül a kamatmegállapítás időpontjában érvényes háromhavi Bubort. A termékértékesítéshez felvett, 12-18 hónapos eximbankos hitelekhez 50 százalékos kamattámogatás járna, ha a kamat nem haladná meg a hathavi Bubor, vagy hathavi LIBOR plusz 2,8 százalékot. A kölcsönökhöz 50 százalékos kezességvállalási (hitelbiztosítási) díjtérítés társulna.