Francia egészségügyi reform

Jacques Chirac elnök a regionális választásokon elszenvedett megalázó vereség alkalmából végrehajtott kormányátalakításba szinte észrevétlenül csempészte be a tavaly augusztus óta esedékes cserét az egészségügyi és szociális védelmi tárca élén. Akkor tízezernél is több, főleg idős személy halt meg a rendkívüli hőségben csak azért, mert rosszul van megszervezve az egészségügyi alapellátás. Az első, tűzoltás jellegű következményként Chirac elnök utasítására az állam most magára vállalja az idősotthonok klimatizálásának költségeit, de ezt még az Elysée-palota sem kívánja az egészségügyi reform részeként föltüntetni.

Az eddig gyakorló kardiológusként és a közegészségtan egyetemi tanáraként szereplő Douste-Blazy tettrekészségének konkrét okát szolgáltathatja viszont, hogy a mintegy 3000 szabadfoglalkozású sebészorvost tömörítő sebészszövetség bejelentette, tagjai távoznak az országból, ha a szakma nem kapja meg a követelt erkölcsi és anyagi felértékelést. A miniszter helyzetét nehezíti, hogy az egészségbiztosítás központi pénztárának hiánya évek óta megállíthatatlanul növekszik, az ez évre tervezett 10,9 milliárd euró helyett 2004-ben legalább 14 milliárd lesz.

A reform most látható lényege a költségvetés és a hiány menedzselésének átszervezése: a szociális és a szakmai partnerek, valamint az ágazat egyéb szereplőinek képviselőiből alakuló három szervezet igazgatná a rendszert; a közegészségügyi politikát és prioritásait az állam határozná meg; centralizált intézményben őriznék a biztosítottak összes adatát; a társadalombiztosítás költéségvetése a parlament hatáskörébe tartozna. A szociális és szakmai partnerek döntenék el a térítendő kezelések körét (a francia rendszerben a biztosított kifizeti a teljes számlát az orvosnak vagy az intézménynek, s az állam a biztosítón keresztül 90-100 százalékban megtéríti neki ezeket a költségeket). Az ellenzéki szocialisták máris jelezték, szembehelyezkednek a térítési arány csökkentésével. Douste-Blazy május elején auditáltatja az illetékes parlamenti bizottsággal reformjavaslatait, majd a szociális partnerek elé terjeszti őket, május 20-án ismerteti vonatkozó törvénytervezetét az államtanácsban, június közepén a minisztertanácsban, s július folyamán szeretné ötleteit megvédeni a nemzetgyűlésben.