Az állam felel vállalatáért
Fennáll az állam konszernjogi felelőssége a felszámolás sorsára jutott egykori vállalatainak 1995. június 16-a, az ÁPV Rt. létrejötte után keletkezett tartozásaiért - erősítette meg a korábbi döntést tegnap a Legfelsőbb Bíróság (LB). A hajdani szolnoki tejipari vállalat ügye kapcsán leszögezte: az állam helytállási kötelezettsége korlátlan, nem tehető függővé attól, hogy a 75 százalékot meghaladó irányító hatalmi pozíciót adásvétellel, vagy jogutódlással szerezte. Így az ÁPV Rt. jogelődje által 1993-ban alapított, majd 2000-ben a cégjegyzékből törölt - a privatizációs társaság 100 százalékos tulajdonában lévő - szolnoki vállalat több mint 100 millió forintos adósságát kamatostul köteles a felperes hitelezőknek megfizetni az állam.
Mindezek alapján a vagyonkezelőnek fizetnie kell nemcsak a szolnoki, hanem valamennyi korábban állami, majd részvénytársasággá alakult és tönkrement vállalata után, amelynek hitelezői a bíróság előtt követelik pénzeiket. Mintegy másfél ezer állami vállalat jutott csődbe a rendszerváltozást követően. A vállalatból átalakult részvénytársaságok tulajdonosa az állam, az ÁPV Rt., illetve annak két jogelődje volt. A cégek nem bírták a versenyt, felszámolás alá kerültek. Hitelezőik - hogy legalább részben hozzájussanak - olcsón eladták követeléseiket. A vevők pedig a volt tulajdonossal, az egykor a részvények több mint 75 százalékát birtokló állammal szemben léptek fel.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztályán megtudtuk: a fizetési kötelezettség az ÁPV Rt.-t terheli, amely önállóan gazdálkodik, és a költségvetéshez az éves osztalékfizetésén keresztül kapcsolódik. Az ÁPV Rt. kiadásait emelheti meg a tegnapi precedens értékű döntés és következményei, de közvetlenül a központi költségvetés egyenlegét érintő hatásairól még korai beszélni. És azt sem lehet tudni, hogy az esetleges további kötelezettségek időben hogyan terhelik a következő éveket.
Eddig mintegy félszáz a tegnapihoz hasonló per indult. A konszernjogi felelősség megítélése korábban változó volt. Az LB négy éve, a Csepeli Csőgyár hasonló ügyében mondta ki a privatizációs társaság korlátlan jótállási kötelezettségét. A szolnoki ügyben az ÁPV Rt. jogi képviselője egyebek közt az állami költségvetés helyzetével is érvelt, miszerint arra óriási terhet rakna egy a társaság felelősségét kimondó precedens értékű, a folyamatban lévő ügyekre is kiható határozat. Ám a költségvetés helyzetének - miként a felperes cégek képviselője is megjegyezte - nem lehet jelentősége egy jogvita elbírálásánál.
