Kérdőjelek a magyar terv körül

Magyarországon az államháztartási hiány mértéke túllépi a stabilitási és növekedési paktumban megengedett maximális szintet - ennek kimondását kéri az Európai Bizottság a pénzügyminiszterek július 5-én tartandó ülésétől. A tegnap elfogadott bizottsági javaslat elemzi a magyar kormány középtávú gazdasági stratégiáját, és tanácsokat fogalmaz meg a fiskális helyzet javításával kapcsolatosan. Mint ismeretes, Brüsszel május 12-én indította meg a deficit túllépése miatt esedékes eljárást Budapest ellen; a pénzügyminiszterek elé terjesztett határozat ebbe a procedúrába illeszkedik bele.

A magyar kormány által megfogalmazott rövid távú GDP-növekedési prognózis reálisnak látszik, ám a középtávú jóslat már túlzottan optimistának bizonyulhat - vélekedik a bizottság. (A stratégiában 2004-re 3,3-3,5, 2005-re 3,5-4, az ezt követő évekre pedig 4, majd 4-4,5, ezután 4,5-5 százalék szerepel.) A fiskális konszolidációs program irányát alapvetően dicséri a bizottsági anyag, ám több kockázati tényezőt is megfogalmaz azzal kapcsolatban. Az ötéves program megvalósulása alapvetően függ az idei előirányzatok teljesülésétől, ami meglehetősen feszítetté teszi az egész menetrendet. Gyengíti az összképet az is, hogy Budapest nem részletezi a tervezett nagyszabású kiadáscsökkentési intézkedéseket - teszi hozzá az értékelés. Végezetül, a deficit csak az utolsó esztendőben, 2008-ban csökkenne az előírt háromszázalékos szint alá, és akkor is olyan kevéssel, hogy a makrogazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása könnyen meghiúsíthatja azt. Mindezek fényében kulcsfontosságú a 2004-es tervek betartása, a következőkben pedig minden lehetőséget meg kell ragadni a konszolidáció gyorsításra - ajánlja a bizottság. A GDP-arányos eladósodási mutató előirányzott csökkenése Brüsszel szerint tartható, mindössze az elöregedő népesség ellátásának költségei jelentenek bizonyos kockázati tényezőt ezen a téren.