Magyarország megtorpant az uniós felzárkózásban

Magyarország az utóbbi 4-5 évben összességében szinte semmilyen eredményt nem tudott felmutatni az EU-hoz történő felzárkózásban - derül ki az ICEG Európai Központ Kutatóintézet és a Világgazdaság által közösen készített konvergenciaindexből. A mutató a 2004-es várható eredmények alapján a hatos ponton áll, ez holtversenyben utolsó előtti helyre elegendő a nyolc kelet-közép-európai és balti ország között. A konvergencia látványos megtorpanásának oka, hogy a reálgazdasági mutatók viszonylagos jó teljesítésének súlyos ára volt: a maastrichti kritériumok (a nominális konvergenciamutatók) tekintetében az utóbbi időben távolodás volt az uniós szintektől. Ezzel magyarázható az eurózóna-csatlakozás tervezett időpontjának évtized végére tolódása. Magas, és alig csökken a költségvetési hiány, megugrott az infláció, a külső egyensúllyal is problémák vannak. Ezt pedig alig kompenzálja a gyors ár- és bérfelzárkózás, s a gyorsuló gazdasági növekedés.

A konvergenciaindexben erőteljes Szlovénia és Csehország előrelépése az idén: ezt az előbbi esetében a jelentősen mérséklődő infláció és felpörgő növekedés, az utóbbinál az államháztartás hiányának csökkenése eredményezi. A listát 2004-ben is Lettország zárja magas növekedési üteme és alacsony inflációja ellenére, mert romlik államháztartási és a folyó fizetési mérlegének egyenlege, s változatlanul alig mutatkozik előrelépés a reálkonvergenciában.

A kilátások sem túlságosan biztatók: hazánk ugyanis nem csak a legrosszabbul teljesítő új tagország a maastrichti kritériumokat illetően, a leglassúbb konvergenciapályát vázolta benyújtott programjában is. Előbbivel kapcsolatos hír: az EU úgy látja, 2004-ben az eurózónához való csatlakozáshoz szükséges öt feltétel egyikét sem teljesíti Magyarország - egyedüliként az új tagok közül. (Igaz, a jegybank számításai szerint a GDP-arányos államadósság néhány tized százalékponttal a 60 százalékos határ alatt marad.) A gyengének tűnő elkötelezettség és az idei költségvetési tervek teljesülésével kapcsolatban erősödő kételyek miatt az a gyanú is felmerült, hogy a konvergenciaprogramot nem találja megfelelőnek az EU-tagországok pénzügyminisztereiből álló tanács, az Ecofin. A jegybank szerint az unióban nem gondolják túl "ambiciózusnak" a költségvetési kiigazítás ütemére vonatkozó elképzeléseket. Ám a Pénzügyminisztérium szerint az eddigi megbeszéléseken az EU "értékelte az erőfeszítést, amit a magyar kormány az államháztartási hiány csökkentése érdekében tett", és egyetértenek a felzárkóztatási program fő céljaival. Ezért a PM szerint "nem valószínű, hogy erőltetett módon gyorsíttatni kívánják az államháztartási hiány csökkentését". Kérdés, mit tekintünk erőltetett gyorsításnak, hiszen a PM közleménye végül mégsem zárta ki egyértelműen a lehetőségét, hogy súlyos kritika éri a programot. Ám kiszivárgott hírek szerint mégis az tűnik valószínűnek, hogy a konvergenciaporgramban vázoltakat elfogadja az EU - értesült a Reuters.

Azt egyelőre nem tudhatjuk, hogy július 5-én a konvergenciaprogrammal kapcsolatban milyen véleményt fogalmaz meg az Ecofin, de annyi bizonyosnak tűnik: e napon válik hivatalossá, hogy Magyarországot magas költségvetési hiánya miatt az EU túlzott deficit eljárás alá helyezi. Az eredmény azért sem lehet kétséges, mert a büdzsé passzívuma jóval meghaladja a 3 százalékos GDP-arányos küszöböt, és ilyenkor csak kivételesen "úszható meg" az eljárás.

Mivel hazánk nem tagja az eurózónának, az eljárás nyomán nem kell tartani betételhelyezési kötelezettségtől (mely a kiigazítás esetleges elmaradása esetén büntetéssé válik). Ha a helyzetet mégis súlyosnak ítélné az Ecofin, az EU-támogatások megvonása lehet a szankció. Ez feltehetően a benyújtott konvergenciaprogramtól való tartós és látványos eltérés, s erőteljes bizalomvesztés esetén következhet be.