Otthontámogatás pró és kontra
Nem sikerült közös nevezőre jutniuk az előadóknak a tegnapi lakáskonferencián, így választ sem kaphattak a résztvevők a tanácskozás témáját jelző kérdésre, hogy vajon jó üzlet-e az államnak a lakásépítés.
Igazi áttörést jelentett az otthonteremtési program elindítása - fejtette ki Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet ügyvezető igazgatója, sajnálkozva, hogy a Medgyessy-kormány korlátozta az adókedvezményeket, mérsékelte a maximálisan felvehető hitelösszeget, csökkentette a kamattámogatás mértékét. Szerinte a lakástámogatási rendszer úgy javította a gazdaság, a családok, az államháztartás helyzetét, hogy közben a makrogazdasági egyensúly sem romlott. Magyarországon 1998 és 2003 között kétszeresére bővült a megépített lakások száma, míg a közép- és kelet-európai országokban pangott a piac. Minden 100 forintnyi állami pénz minimum 200 forint vállalkozási és családi forrást mozgat meg; a multiplikátor hatás révén 111 forint érkezik viszsza a költségvetésbe, mondta. A kutatóintézet számításai szerint: 10 ezerrel több új lakás megépítése 90 milliárd forint költségvetési többletbevételt hoz, egyszázalékos GDP-növekedést eredményez, s 30 ezerrel bővíti a főállású munkahelyek számát.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke - bár sok mindenben osztotta Matolcsy véleményét - abban már korántsem volt biztos, hogy a lakástámogatási modell elérte-e a kívánt célt. Szerinte a családoknak csak a felső jövedelmi ötödbe tartozó hányada tudott élni a kedvezményes hitellehetőségekkel, az a réteg, amely támogatás nélkül is megépítette volna a lakását. Vitatta a makrogazdasági hatásait is, mint mondta, az jelentősen hozzájárult a pénzügyi egyensúly szétveréséhez. Ezért is kellett sürgősen hozzányúlni a rendszerhez. Óvatosan kell bánni a számításokkal, mert a lakásépítés jelentős hányada a feketegazdaságban zajlik, ahonnan nem keletkezik adóbevétel. Felvetette: most, az alacsony kamatozású devizahitelek miatt van-e értelme az ilyen típusú állami lakástámogatási rendszer fenntartásának. (BJA)
