Triplázás alkotmánysértésben

Bár az államfő aláírta hétfőn az árak megállapításáról szóló törvény módosítását, a gyártók bejelentették: Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatatért. Utóbbiak szerint ugyanis a jogszabályból a jogbiztonság elvét sértő módon hiányoznak az esetleges árbefagyasztással kapcsolatos egyértelmű meghatározások. Mint ismert, a törvény lehetőséget ad a kormánynak, hogy legfeljebb kilenc hónapra befagyassza a gyógyszerárakat. A hasonló tartalmú kormányhatározatot korábban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a testület.

Az Ab egyébként legutóbb két, a köztársasági elnök által előzetes normakontrollra küldött jogszabálytervezettel kapcsolatban mondta ki az alkotmányellenességet: az úgynevezett gyűlöletbeszéd, azaz a büntető törvénykönyv módosítása, valamint az agártermékek többletkészletezéséről szóló törvénytervezet egyes passzusai kapcsán határozott így.

Ezzel a testület háromra emelte azon törvénytervezetek számát, amelyeket e kormányzati ciklusban előzetes normakontoll alapján ítélt az alaptörvénybe ütközőnek. Mint ismert, így járt el a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos jogszabálytervezettel, azaz a lex Szásszal is. E három javaslatot nem írta alá és küldte el az országgyűlési zárószavazást követően a testület elé Mádl Ferenc.

A Medgyessy-kormány működése alatt egyébként egyelőre egy jogszabályt semmisített meg alkotmányellenességre hivatkozva az Ab - ezt ugyan aláírta a köztársasági elnök, de többen is megtámadták -, ez pedig az úgynevezett kórháztörvény. Utóbbit a rendszerváltás óta először közjogi érvénytelenség címén, tartalmi vizsgálat nélkül minősítették így. Emlékezetes, mindegyik ügy nagy politikai vihart kavart, s azóta is támadási felületet ad a kormánynak az ellenzék részéről. Az Orbán-kormány négyéves működése alatt négy esetben ítélt előzetes normakontroll alapján alkotmányellenesnek törvényjavaslatot az Ab, köztük a szervezett bűnözésről szóló tervezetet. Ezeknél is a köztársasági elnök volt a kezdeményező. Nem így a Horn-kormány alatt; akkor két jogszabálytervezet bukott el az alkotmányossági szűrőn, ám egyik "vizsgálatát" (kárpótlási törvény) egy parlamenti bizottság, a másikét (népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló törvény) országgyűlési képviselők kezdeményezték.

Az előző ciklusban szintén egy törvényt talált az Ab alkotmánysértőnek: ez a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló jogszabály, ám 13 esetben semmisítette meg törvények egyes rendelkezéseit. "Talált" ilyen szakaszt a kétéves költségvetésben, az APEH egyes feladatairól szóló jogszabályban, vagy mulasztásos alkotmányellenes helyzetnek ítélte, hogy az Országgyűlés csak egy ítélőtáblát állított fel.

Bár a Horn-kormány alatt egyetlenegy jogszabályt sem semmisített meg teljes egészében az Ab, annál több, 58 törvényi rendelkezést minősített alkotmányellenesnek. Az akkori statisztikát jócskán rontották a Bokros-csomag "kiiktatott" részei.