Vegyes az olimpia hozadéka

Az olimpiai játékok teljes gazdasági hatásainak felmérése szempontjából célravezető, ha a különválasztjuk egymástól a kereslet- és a kínálatoldali előnyöket, valamint a közvetlen és az úgynevezett lehetőségköltségeket. A turizmus az egyetlen olyan keresletoldali tényező, amelynek mind a négyévenként megrendezett esemény előtt, mind annak évében, mind pedig utána számottevő kihatásai vannak a gazdaság egészére - olvasható a PricewaterhouseCoopers tanulmányában. A játékokhoz szorosan kapcsolódó látogatókon (versenyzők, kísérők, belföldi és külföldi szurkolók, szponzorok és a média képviselői) kívül az országról szóló reklámok további turistákat csalogatnak, akik fogyasztási cikkek és jegyek vásárlásával, a tömegközlekedési és telekommunikációs szolgáltatások igénybevételével óriási pénztömeget hagynak a határokon belül. Az előkészítési munkálatokkal megbízott vállalatok és alkalmazottaik nagyobb vásárlóereje is hozzájárul a kereslet megugrásához. A korábbi olimpiák tapasztalatai bebizonyították, a zsúfoltság miatt sok ember inkább másik célországot választ nyári pihenésének helyszínéül.

Az épített, illetve felújított infrastruktúra kínálatoldali faktornak minősül, amelynek inkább hosszú távon látszik meg - a nehezen számszerűsíthető - jótékony hatása. Hozzájárul a termelékenységnövekedéshez, újabb sportrendezvények elnyerését könnyíti meg, de kellemesebb életkörülményeket is maga után von. Az olimpia hagyatéka, hogy sok évre szóló együttműködések köttetnek, vonzó üzleti központtá teszi a rendező várost, emeli a humán tőkét.

A létesítmények megépítése óriási forrásokat emészt fel, csakúgy, mint a játékok idején a működési költségek. A megvalósuló beruházások ráadásul tervben lévő építkezéseket szoríthatnak ki. Mérlegelnie kell a kormánynak, hogy a rendezés helyett inkább másra fordítja a rendelkezésre álló pénzeszközöket.

Mire számíthatunk az athéni olimpia esetében? Az építőszektor termelése és a kormányzati fogyasztások - a rendezvénnyel nem összefüggő eseményekkel karöltve - nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az európai gazdaság recessziójának idején a görög GDP immár negyedik éve igen dinamikusan bővül. Napról napra magasabb számok jelennek meg azonban az előkészületek költségeiről, aminek következtében az államháztartási hiány a tavalyelőtti 1,4 százalékról 2003-ban 3,2-re kúszott, és várhatóan ezen a szinten marad az idén is.

Az olimpia után mérsékeltebb ütemben növekvő beruházások és építkezések kedvezőtlen hatásait súlyosbítja, hogy a deficitet mérsékelnie kell a kormánynak, ez pedig a korábban prognosztizáltnál alacsony gazdasági dinamikában testesül meg - vélik a tanulmány készítői. A korábban meghozott strukturális reformok, az európai gazdasági fellendülés, valamint az uniótól érkező támogatások némiképp enyhítik a lassulás kedvezőtlen hatásait, de a finanszírozás miatti eladósodás éveken keresztül súlyos terheket róhat az ország lakosaira. (BR)