Hiteles és reális az euró 2010-es bevezetése

Delia Meth-Cohn, az Economist Corporate Network főtanácsadója elmondta: a magyar kormány által összeállított konvergenciaprogram hiteles, kiszámítható lépéseket tartalmaz az euró bevezetésének előkészítésére.

A kutató az Oracle cég felkérésére és az Ernst and Young nemzetközi könyvvizsgáló cég támogatásával készített tanulmányában kifejti: a maastrichti kritériumok elérése rövid ideig visszavetheti egy-egy ország gazdasági növekedését.

A kritériumok teljesítése azonban hozzájárul a költségvetés konszolidálásához, ami hosszabb távon mindenképpen a vállalkozások forrásainak bővülésével, az ország gazdasági növekedésének gyorsulásával jár együtt - húzta alá Delia Meth-Cohn.

A tanulmány szerint az már világos, hogy a tíz új tagállam három vagy négy kisebb csoportban, egymást követve vezeti be a közös valutát.

A leghamarabb a legkisebb államok készülnek fel minden valószínűség szerint az euróra való átállásra, kezdve Észtországgal, Litvániával és Szlovéniával, amelyek várhatóan már 2007-ben belépnek az eurózónába. A legnagyobb piacot jelentő három ország - Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország - valószínűleg 2010-ben csatlakozik az euróövezethez.

A tanulmány szerint az új tagállamok leginkább arról tartanak, hogy az ERM-II-ben a spekuláció célpontjaivá válhatnak. Ebben a rendszerben ugyanis az új tagországoknak valutájukat egy középárfolyamhoz kell kötniük, amelyet a belépés előtt rögzítenek, és az árfolyam ehhez képest legfeljebb plusz-mínusz 15 százalékos sávban ingadozhat.

Észtország, Litvánia és Szlovénia már valószínűleg idén ősztől csatlakozik az ERM II-höz. Az új tagállamok többségének azonban érdemes tanulmányozniuk a mediterrán országok tapasztalatait, amelyek azt mutatják, hogy az államháztartás átfogó hiteles reformja kulcsfontosságú a spekulációs támadások elkerüléséhez. Az új tagállamok kormányzatai tehát rákényszerülnek, hogy az euró bevezetése előtt gyökeresen megreformálják az államháztartást és a közfinanszírozást.

"Egyelőre azonban nem érzem azt, hogy társadalmi konszenzus alakult volna ki Magyarországon a szükséges államháztartási reformok megvalósításához. Nincs egyetértés abban, hogy milyen lépések kellenek az oktatás, az egészségügy átalakításában ahhoz, hogy ezek a szférák hatékonyabban, kevesebb állami támogatással működjenek a jövőben" - húzta alá.

Kifejtette: Írország példája egyértelműen azt mutatja, hogy jelentős sikereket lehet elérni azáltal, hogy megreformálják az államháztartást, a közfinanszírozást. Míg 1987-ben Írország óriási munkanélküliséggel küzdött és az államháztartási deficit elérte a GDP 10 százalékát, szigorú fiskális politikával négy éven belül a deficitet a GDP 3 százalékára szorították le, és jelenleg Írország az unió egyik leggazdagabb tagállama.

Magyarország számára példa lehet Portugália is, ahol szintén egy igen jelentős arányú közköltekezést sikerült rövid távon, néhány éven belül jelentősen mérsékelni, miközben az ország gazdasági növekedése felgyorsult.

"Magyarország számára kulcskérdés a versenyképesség megőrzése, javítása" - mondta. "Ehhez biztosítani kell a hazai kis- és közepes cégek erős növekedését, mivel a multinacionális cégek jelentős versenyelőnnyel indulnak" - tette hozzá a kutató. Aláhúzta: a kis- és közepes cégeknek olyan területeken kellene erősíteni pozíciójukat, amelyeken már jelentős piaci tapasztalatokkal rendelkeznek. (NSZ)