BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Munkaerőimport a szomszédból

Már a versenyképességet is veszélyezteti a hazai szakemberhiány. Enyhítene a gondokon, ha a hazai vállalatok külföldről egészíthetnék ki munkaerő-állományukat, ám a jelenlegi szabályozás bonyolult és időigényes. A gazdasági tárca változást sürget, mások viszont nem szeretnének több külföldi dolgozót.



A versenyképesség megőrzéséhez, a hiányzó szakemberek pótlásához több külföldi munkavállalóra van szüksége az országnak - mondta lapunknak Réthy Imre, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkára. Réthy szerint elsősorban a szomszédos országokból várható a pótlás, azonban ehhez a feltételeket könnyíteni kellene. Jelenleg ugyanis akár több hónapot is várni kell a munkavállalási engedélyre.

Támogatja az elképzelést a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is. Károlyi Miklós főtitkár úgy véli, még több külföldire van szükség ahhoz, hogy az állandósult szakmunkáshiányt pótolni lehessen. A jelenlegi szabályozás szerint a külföldi munkavállalók legalsó kereseti lehetősége a minimálbér, a VOSZ szerint ezt módosítani kellene. Elképzelésük szerint az a külföldi, aki ötéves itt-tartózkodást tud igazolni, a magyar szakemberekkel egyenlő elbírálásban részesülne, az újonnan érkezettek azonban kevesebb munkabért kapnának. A külföldi munkavállalók döntő többségét a Romániából és Ukrajnából érkező magyarok alkotják, ők viszont a minimálbérnél is magasabb keresetről álmodnak - derül ki a Tárki felméréséből. Míg az erdélyiek közel 60 ezer forintot várnak havi munkájukért, a felvidékiek több mint 80 ezerben reménykednek. Egyébként a Magyarországon dolgozó külföldiek aránya egyelőre csekély, a Tárki szerint nagyjából a lakosság egy százaléka. A tavalyi Munkaerő-

piaci tükör adatai alapján közel 50 ezer külföldi kapott munkavállalási engedélyt.

A GKM-hez hasonlóan a külföldi munkavállalók szabadabb áramlását szorgalmazza Kovács Ildikó, a Manpower Kft. magyarországi igazgatója is. Nagy segítséget jelentene a nyugati régió ipari parkjaiban jelentkező segéd- és betanított munkaerő pótlásában, ha a munkaerő-kölcsönzők külföldről is toborozhatnának dolgozókat - véli a szakember. Ezt azonban a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé.

Nem növelné tovább a külföldi munkavállalók számát Adler Judit, a GKI kutatója, sokkal inkább a hazai munkaerő inaktivitását vizsgálná meg. A szakember szerint jelenleg beragadt a munkaerőpiac, nemcsak szakképzett munkaerő nincs, de a meglévő sem elég mobil. Dénes Gábor, a Menedzserek Országos Szövetségének főtitkára úgy véli, a külföldi munkavállalók többletfoglalkoztatása átmeneti jelleggel képzelhető csak el, tartós megoldást nem jelenthet. A kormányzati kommunikáció hiába hangsúlyozza a tudás alapú gazdaság megteremtésének fontosságát, ha a gazdaságpolitikai célkitűzések között ez nem szerepel - fogalmaz Dénes Gábor.

Réthy Imre államtitkár szerint a versenyképességi tanácsnak kell megvizsgálnia, hogyan lehet szabad utat adni a Magyarországon dolgozni szándékozó külföldi munkavállalóknak, és szakmánként mekkora a hiányzó munkaerő mértéke.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.