Jelentős érdekkülönbség van a hazai italgyártók között, hogy eldobható vagy újratölthető csomagolásban hozzák forgalomba termékeiket - írja a Magyar Hírlap. Az első esetben a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás, a másodikban az újratöltés védhetné a környezetet.
Jelenleg az ásványvíz és az üdítőitalok 15 százaléka, a sörök 70 százaléka, a borok 30 százaléka kerül forgalomba újratölthető csomagolásban Magyarországon, miközben az eldobható műanyag flakonok, fémdobozok aránya egyfolytában nő. Mindez "lopakodó környezetvédelmi katasztrófával fenyeget" - jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter néhány napja Egerben. Éppen ezért a tárca azt tervezi, hogy az élelmiszerek csomagolóanyagaira darabszám alapú termékdíjat vezet be a súly alapú helyett. A törvénymódosítás tervezete már elkészült, közigazgatási egyeztetés után a tavaszi ülésszakban szavazhat a változtatásról az Országgyűlés - mondta a miniszter. A távirati iroda jelentése szerint Persányi Miklós emlékeztetett: Magyarország az EU-csatlakozási szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2005 végéig az italok legalább 50 százaléka visszaváltható, úgynevezett kétutas csomagolásban kerül forgalomba. Ehhez kíván ösztönzést nyújtani a tárca a jogszabály módosításával, ugyanis az eddigi szabályozás versenyelőnyt jelentett az eldobható csomagolásnak.
Teljesen másképpen ítéli meg a szükséges teendőket az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. Boródi Attila lapunknak elmondta: abszolút elhibázott lenne a fogyasztói szokásokkal szembe menetelni, ugyanis évek óta tartó határozott tendencia, hogy a vásárlók az eldobható csomagolású termékeket vásárolják. Éppen ezért nem a többször tölthető palackok, flakonok értékesítését kellene erőltetni, hanem az egyszer használatosak begyűjtését és újrahasznosítását kell ösztönözni. Az EU-csatlakozási szerződésben sem arra vállaltunk kötelezettséget, hogy 50 százalékban visszaváltható csomagolásokat alkalmazunk, hanem arra, hogy felerészben újrahasznosítjuk az anyagokat.
Teljes mértékben osztja Boródi Attila véleményét Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvízszövetség titkára, aki szerint képtelenség lenne, hogy az ásványvizeket, üdítőitalokat újra üvegbe, többször használatos műanyag palackokba töltsék. "Ki fogja őket hazacipelni, s a visszaváltásukkal bíbelődni?" - tette fel a kérdést. Magyarországon jelenleg évente 681 millió liter szénsavas üdítő és 658 millió liter ásványvíz fogy. Ennek mindössze 15 százalékát palackozzák többször használatos üvegbe, flakonba. A vásárlói szokások tehát egyértelműen az eldobható csomagolást preferálják. Arról nem beszélve - tette hozzá a titkár -, hogy a többször használatos palackok mosása, tisztítása jelentősen terheli a környezetet. Bikfalvi Istvánné ezért szintén azt szorgalmazza, hogy a csomagolóanyagok begyűjtését és újrahasznosítását kell ösztönözni, akár úgy, hogy a súly alapú termékdíjat esetleg megemelné a környezetvédelmi tárca. A szövetség titkára úgy véli, ez ügyben még lesz néhány menetük a minisztériummal.
Más véleményen van a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnökhelyettese. László Attila elmondta, a sörgyártók a többutas csomagolás mellett vannak. Azt is szorgalmazzák, hogy az eldobható kiszerelésű söröknél az importra is vessenek ki termékdíjat, mert az EU csatlakozást követően igen nagy mennyiségben jelentek meg "neve nincs" fémdobozos sörök száz forint körüli áron. Az itthon gyártott évi 720-740 millió liter sör körülbelül 70 százalékát töltik újrahasznosítható üvegbe vagy hordóba.
A sörösökhöz hasonló az érdekük a borászoknak. Urbán András, a Hegyközségi Nemzeti Tanács elnöke lapunknak elmondta, a boroknál inkább az üveges palackozást támogatják, ami higiénikusabb és tetszetősebb csomagolás a kannánál, műanyag palacknál. A Magyarországon évente kereskedelmi forgalomba hozott 250 millió liter bor alig harmada kerül üvegpalackba, ennek arányán mindenképpen változtatni kellene. Az üvegpalackban forgalmazott borok versenyhátrányba kerülnek, egy-egy palack újrahasznosítása ugyanis 15 forintba kerül. Korábbi felmérések szerint további üvegpalackozók létrehozására hétmilliárd forintot (28 millió euró) kellene költeni. (mh)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.