A termelékenység a húzóerő

Középtávon az ipari termelés növekedését elsősorban a termelékenység emelkedése okozza, a termelőágak várható foglalkoztatási szerepe nem nő, a szakképzetlen munkavállalók foglalkoztatásában pedig nem lehet rájuk számítani - állapítja meg a GKI 2006-ig szóló, most elkészült prognózisa. A lapunk birtokába jutott, ágazatokra is lebontott előrejelzés arra is rámutat: a nagyobb tudástartalmú szakterületek gyorsabban fejlődnek, a termelés technológiai felszereltsége jelentősen javul.

A gépipar az ipari növekedés egyik hajtóereje marad; a könynyűiparon belül a textilgyártás, a ruházati és a bőripar azonban nehéz idők elé néz, csak 2006 környékén várható élénkülés.

A turizmusból származó devizabevétel csak igen lassan emelkedik, még 2006-ban sem éri el a 2000-es szintet (folyó áron, euróban mérve). Szálláshely-kapacitásból túlkínálat várható. Tovább nő viszont a gyógyturizmus szerepe.

Az építőipar középtávú kilátásait kedvezőnek látja a GKI: a vállalati szféra építési keresletét a gazdaság várható fellendülésével hozza összefüggésbe, az állami építkezések számát pedig az uniós források növelik. 2001- 2003-ban mintegy 90 ezer lakás épült, 2004-2006 között várhatóan 100 ezer lakást adnak át. A tanulmány szerint a magyar építési piac az elmúlt évek folyamatai eredményeként mára meglehetősen koncentrálttá vált. Mindössze kilenc, ötszáz főnél többet foglalkoztató cég működik az ágazatban, de ezek realizálják az összes árbevétel csaknem egyharmadát. A 10 milliárd forint feletti árbevételű szervezetek száma tizenhat, ezek a piac csaknem 40 százalékát fedik le.

A mezőgazdaságban ugyanakkor csak 2006-ra prognosztizál fellendülést a GKI. Az energiákat az uniós intézmény- és szabályrendszer befogadása köti majd le, illetve a forrásbefogadás feltételeinek biztosítsa. Ám ez nemcsak a pályázatok megírásából és a saját erő biztosításából áll, hanem a megfelelő nyilvántartási és azonosítórendszerek felállításából és működtetéséből. 4-5 év múlva a magyar mezőgazdaság hatékonyabb, korszerűbb, méreteiben kisebb és összefogottabb lesz a mainál; a változások már 2006-ban érezhetők lesznek.

A földgázszektor legfontosabb feladata 2006-ig a drasztikussá vált fogyasztói csúcsok kezeléséhez szükséges műszaki-infrastrukturális feltételek kiépítése, másrészt a lakossági földgáz árának rendezése, piacosítása. Mind a termelési, mind a lakossági energiafelhasználás sok, nehezen számszerűsíthető tényezőtől függ, a gazdaság egészének teljes energiafelhasználását 2006-ban 1040-1060 PJ körülire teszi a GKI, a villamosenergia-felhasználást pedig 44 TWh-ra prognosztizálja.

A nemzetközi nehézségek ellenére Magyarországon a telekommunikáció az elkövetkező években húzóágazat marad. A liberalizált távközlési piacon a verseny mérsékelt erősödése (a vezetékes telefon kivételével) várható. A mobiltelefon-szolgáltatások előfizetéseinek száma igen lassan emelkedik, a mobiltelefon-piac árbevétele 2006-ra megközelíti a 730 milliárd forintot (azaz a GDP kb. 3,1 százalékát). Az internetszolgáltatások piacán további versenyerősödést jósol a tanulmány, 2006 végéig akár a másfél milliót is megközelítheti az előfizetők száma.

-->