Bejött a névváltás a T-Mobile-nak
Bár egy kicsit tartottak attól, hogyan reagálnak az ügyfelek a jól bejáratott Westel név lecserélésére, végül is sikeresen vezényelték le a márkaváltást - mondta tájékoztatóján Sugár András, a T-Mobile vezérigazgatója, és ezt az első félévi gazdasági mutatókkal támasztotta alá. Ezek szerint az év első hat hónapjában majdnem 150 ezerrel növelte ügyfelei számát a hazai piacvezető, s így 38 ezer híján már négymillióan tartoznak a T-Mobile táborához. Ez azt jelenti, hogy nemcsak megőrizte, de némileg növelte is piaci részesedését a társaság, ami június végén 47,68 százalék volt. Az igények jelentős átrendeződését tükrözi, hogy az új ügyfelek csaknem fele a havi előfizetéses konstrukciót választja, míg korábban a kártyás (pre-paid) ügyfelek aránya majdnem 90 százalékos volt. A számhordozhatóság május elsejei bevezetése óta a T-Mobile összességében 5234 ügyfelet vesztett, de zömükben kisebb forgalmat bonyolító kártyás ügyfelek távoztak el - mondta a vezérigazgató. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár egyetért a piacélénkítés elvével, de a szabályozó hatóságnak körültekintőbben kellett volna mérlegelnie, hogy valóban megéri-e ennyit költetni a társaságokkal a számhordozhatóságra. A T-Mobile-nak ugyanis mindent öszszeadva majdnem kétmilliárd forintba (nyolcmillió euró) került a számhordozhatóság bevezetése, s a másik két szolgáltató sem úszhatta meg olcsóbban. "Figyelembe véve a meglehetősen csekély számú szolgáltatóváltót, elég drága ügyfelekről beszélhetünk" - tette hozzá a vezérigazgató. Ezek ellenére a T-Mobile növelte hatékonyságát. 2001 első felében az 1616 alkalmazottra fejenként 1260 ügyfél jutott, az idén az első fél évben azonban az 1779 fő egyenként 2200 ügyfelet szolgált ki.
A hamarosan megjelenő harmadik generációs (3G) mobil-pályázattal kapcsolatban Sugár András hangsúlyozta, hogy mindenképpen az lenne ésszerű, ha a piacon lévőket, illetve az esetleges új belépőket egyformán ítélné meg a kiíró. Az sem lenne szerencsés, ha túl magasra próbálnák srófolni a licencdíjat, ugyanis óriási beruházásról van szó, amely országos lefedettség esetén meghaladhatja az egymilliárd eurót (250 milliárd forintot). A meglévő 2500 bázisállomás mellé további 3500-at kell például építeni, ha ugyanolyan minőségű szolgáltatást kívánnak nyújtani, mint a jelenlegi GSM hálózaton. 1993-ban a licencdíj egy magyar lakosra hat dollár volt, ha a költségvetés által tervezett - három szolgáltatóra vonatkozó - 15 milliárd forintot (60 millió eurót) nézzük, ez fejenként hat euró (1500 forint) lenne, miközben kérdéses, milyen gyorsan terjed majd az új rendszer. Ezért az is fontos, hogy a hálózat fejlesztését ne adminisztratív módon határozzák meg, hanem az igények, a piac döntse el. Jelenleg ugyanis a T-Mobile forgalmának 85 százalékát adja a beszélgetés, s csak tizenötöt az adatátvitel. Ha 2010-ig ez utóbbi arány nem éri el a 20-30 százalékot, akkor valójában arról beszélhetünk, hogy el sem indult a harmadik generációs szolgáltatás - tette hozzá a vezérigazgató. (mh)
