BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elmaradt a keletiek rohama

Alaptalannak bizonyultak azok a félelmek, amelyek a közép- és kelet-európai országok polgárainak tömeges "szociális turizmusát" jósolták a májusi EU-csatlakozás után - idézi a svéd társadalombiztosítási tanács jelentését az AFP. Emlékezetes, hogy a stockholmi parlament áprilisban leszavazta a kormány javaslatát az új tagállamokból érkezők szabad svédországi munkavállalásának korlátozásáról (s ezzel teljesen megnyitotta előttük a svéd munkaerőpiacot), noha az előterjesztést támogatók többek között éppen azzal riogattak, hogy a nagylelkű svéd szociális ellátórendszer visszaélők tömegeit vonzza majd az északi országba.

Az Egyesült Királyságban május első napjaiban megugrott az új tagországokból munkavállalási céllal érkezők száma, de azóta visszatért a bővítés előtti szintre. Írországba 23 ezer munkavállaló érkezett május és július között az EUobserver szerint, ami ugyan tízszeres növekedés a január-áprilisi időszakhoz képest, de távolról sem akkora, mint amennyivel a munkaerő-piaci nyitást ellenzők riogattak.

Hollandiában szintén elmaradt az új tagországok polgárainak rohama. Májustól júniusig 11 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki a holland hatóságok térségünk munkavállalóinak, ami ugyan duplája a tavalyi év hasonló időszakában mértnek, de kevesebb a hágai kormány által meghatározott 23 ezres keretnél (azon felül Hollandia nem akar több engedélyt kiadni).

Az adatok fényében tehát nagy tömegben nem áramlik a munkaerő a kontinens két fele között, de azért van némi mozgás. Ez pedig elég lehet ahhoz, hogy bizonyos területeken vagy szakmákban nagyon komoly gondokat okozhasson a kibocsátó országokban - fejtette ki lapunknak Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, példaként utalva az altatóorvosok tömeges norvégiai "importjára". Szerinte valószínűleg lesznek olyan szakmák, ahol a munkaerőmozgás jelentős lesz, hiszen Nyugat-Európában a strukturális jellegű munkanélküliség munkaerőhiányt okoz bizonyos ágazatokban, szakmákban.

Rácz Margit szerint nem feltétlenül irányadó az a tapasztalat, hogy a régi tagországok között sincs érdemi munkaerőmozgás, noha az EU-ban már több mint egy évtizede megvalósult a személyek szabad áramlásának jogi lehetősége. Az, hogy a bérek és a munkanélküliségi ráták között meglévő nagy különbség dacára a munkaerő eddig nem indult el tömegesen, szerinte főként három tényezővel magyarázható: komolyabb gazdasági válság hiányában nincs nagy kényszerítő erő a munkavállalókra, túl nagyok az eltérő társadalombiztosítási és egyéb szabályozásból, továbbá a kulturális különbségekből adódó akadályok, illetve a tőke mobilitása képes legalább részben pótolni a munkaerő immobilitását. A szakértő szerint mindazonáltal mára mély válságba került a szociális piacgazdaság nyugat-európai modellje, s a megoldás nem csupán a munkaidő meghosszabbítása lehet (mint például a Siemens németországi mobiltelefongyárának emlékezetes esetében), hanem az is, hogy a cégek politikai elvárásoknak megfelelve nem hagyják el az - amúgy relatíve drága - telephelyet, hanem az olcsó bérű új tagországokból "csábítanak" át szakmunkaerőt.

Akár a jelenleginél jóval nagyobb munkaerő-áramlást is generálhatna a nyugat-európai hiányszakmák léte és a keleti fiatalok világlátási igénye - ért egyet Adler Judit, a GKI kutatásvezetője. Főleg bizonyos szolgáltató szektorokban, például az egészségügyben és az idegenforgalomban, vendéglátásban lenne igény az új tagállamok munkaerejére a kontinens másik felén, ám a nyelvismeret hiánya igen komoly korlátot állít a munkavállalás elé.

Erős fékezőerőt jelent a munkaerő-áramlásra az is, hogy a nyugati cégek igen gyakran bérköltséget akarnak spórolni a keleti munkavállalók alkalmazásával, s a helyi átlagnál sokkal alacsonyabb fizetésért akarják dolgoztatni őket, bérdiszkriminációt alkalmaznak velük szemben. Ez az egyedülálló, odahaza állástalan munkavállalók számára még így is elfogadható lehet, de a családosak számára már kevéssé vonzó.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.