Prágába és Budapestre jön a tőke

Élénkülő vásárlási kedv jellemezte az európai ingatlanpiacot 2004 első felében. A legkedveltebb célpontok a brit, francia és skandináv bevásárlóközpontok voltak. Kelet-Európában a cseh és a magyar főváros legjobb ingatlanai adták a térség üzletkötéseinek hetven százalékát. A holland pénzügyi holding, az ING például vadonatúj székházát adta el és bérli új német tulajdonosától.

A Jones Lang Lasalle (JLL) nemzetközi tanácsadó legfrissebb jelentése szerint 2004 első felében a gazdasági mutatók javulásával az ingatlanpiaci üzletek is 30 százalékos növekedést mutattak. A befektetések értéke meghaladta a 41 milliárd eurót (tízezer milliárd forintot). Az uniós tagállamok közül a brit, francia és az északi országok jártak az élen, mindössze Németország befektetői váltak óvatosabbá. A német üzletek értéke mindössze 1,2 milliárd eurót tett ki, ami 12 százalékos csökkenést jelent 2003 első félévéhez képest.

Ugyan a kelet-közép-európai térség 1,2 milliárd eurós (háromszázmilliárd forintos) piaci része egyelőre nem jelent túl nagy falatot, a befektetések hetven százaléka Magyarországon és Csehországban jött létre.

Budapest (és Prága) térnyerését Baross Pál, az ING Real Estate területi igazgatója a fejlődéssel együtt járó egyre vonzóbb bérlőstruktúrával és az egyre színvonalasabb épületekkel magyarázza. A nyugati befektetőknek egy bevásárlóközpontban az ismert európai láncok magyar üzletei az érdekesek. Egy olyan plazát, amelyben gyakran cserélődő szoláriumok és kis butikok vannak, nem szívesen vásárolnak. Baross szerint ma már nem az országok, hanem a városok versenyeznek egymással. A befektetők most Prágára és Budapestre tekintenek: szerintük ez a két város szaladt előre a közép-európai versenyben. Egyre több és erősebb multi telepedik meg a magyar és a cseh fővárosban, bár egyelőre a bérlemények piaca alapvetően kínálati piac (tehát több az üresen álló iroda), a befektetési piac viszont keresleti, hiszen több az a befektető, aki komoly ingatlanok után érdeklődik, mint amennyi ilyesfajta ingatlan lenne. Ilyen befektetőt talált maga az ING is: a Dózsa György úton az ING-cégeknek a világhírű Erick van Egeraat építész tervei alapján épült új épületét a német Deutsche Bank ingatlanbefektetési cége vette meg, meg nem erősített hírek szerint körülbelül hatvanmillió euróért, azaz 15 milliárd forintért. (Az épületbe egyébként az ING regionális ügyviteli központja a magyar kormány Smart Hungary programjának százmillió forintos támogatásával költözött.)

Az ING igazgatója szerint - aki korábban Pápua Új-Guineától Hollandián át Kanadáig sok helyen dolgozott évekig mint ingatlanfejlesztő - Budapest némi hátrányba is kerülhet a régiós versenyben, és nem feltétlenül azért, amiért a lakók a városvezetést kárhoztatják. Nem a közlekedés vagy a piszok zavarhatja a befektetőket. "A magyar főváros nem arról híres, hogy komoly ipar- és gazdaságfejlesztési programja lenne, inkább a turizmus és a kultúra felé nyitott az elmúlt években" - fogalmazta meg kritikáját Baross. Ennek pedig a kombinált városfejlesztést favorizáló (és végrehajtó) varsói és prágai vezetés mellett előbb-utóbb meglesz a böjtje. (mh)