Reális tervek, sok teendővel
Tagállami kötelezettségét teljesítette a héten a kormány, amikor elfogadta a Nemzeti foglalkoztatási akciótervet, amely a 2004-2006-ig tartó időszakra fogalmazza meg a hazai foglalkoztatáspolitikai célokat és intézkedéseket. Magyarországnak legkésőbb október 1-jéig kell benyújtania a kész anyagot az Európai Bizottsághoz.
A legnagyobb hazai probléma ezen a területen az alacsony foglalkoztatás, különösen az alacsony képzettségűek, a nők és az idősek körében. Az elsődleges cél, hogy többen legyenek aktívan jelen a munkaerőpiacon. A kormány ígérete szerint évente 0,8 százalékkal nő a foglalkoztatottak aránya. Az ígéreteket be is kell tartani, mivel a bizottság évente számon kéri a teljesülést. Szakértők szerint a terv reális, de sok teendője lesz a kormánynak. A GKI szakembere is megvalósíthatónak tartja a számot. Bár ha az államigazgatásban mégis komolyabb elbocsátások lesznek, mégsem biztos, hogy reális a célkitűzés - fogalmaz Adler Judit. A GKI kutatója szerint az infrastruktúra, a szolgáltatás és a szociális ellátás jóval több embernek adhatna munkát, ezek egy része azonban nem jelenik meg a legális munkaerőpiacon. Pedig több jó minőségű és legális munkahelyre van szüksége az országnak - húzza alá a szakember.
A kormány csökkenti a járulékterheket, a fejlesztési adókedvezményt pedig a kis- és középvállalkozásokra is kiterjeszti, hogy teljesülhessen a célkitűzés. Január 1-jével például 50 százalék járulékkedvezmény jár azoknak a munkáltatóknak, amelyek 25 év alatti munkavállalókat, vagy ötven év feletti, tartósan munka nélkül levőket foglalkoztatnak minimum kilenc hónapig. Munkáltatói járulékkedvezmény jár azoknak a cégeknek is, amelyek gyedről, gyesről visszatérőket foglalkoztatnak: ennek mértéke 50 százalék lesz. Dénes Gábor, a Menedzserek Országos Szövetségének főtitkára szerint a kis- és középvállalkozások adó- és járulékterheinek csökkentése az inaktívak, a nők és az ötvenen túliak foglalkoztatási esélyeit javíthatja. Ennek ellenére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy véli, a jövő évi adótörvények gátolhatják is az akcióterv megvalósulását. Szerinte a vállalkozói terhek további csökkentésére van szükség, elsősorban a munkaerőhöz kapcsolódó költségeket kell enyhíteni. Szakemberek szerint a befektetésösztönzők átgondolása, újak bevezetése sokat segítene a munkahelyek gyarapodásában. Az erre szánt pályázati pénzek volumenét azonban növelni kell, az egyablakos ügyintézés bevezetése halaszthatatlan, az ezzel kapcsolatos marketingkommunikáció minősége pedig komoly javításra szorul - vélik a szakértők. A rugalmas munkaidő iránti igény felkeltése, az ehhez kapcsolódó törvényi szabályozás szinkronizálása szintén nélkülözhetetlen a foglalkoztatás bővítéséhez. Mindezek megvalósításához sürgős és célirányos tettekre, a tárcák valós együttműködésére és a stakeholderekkel kötött stratégiai szövetségekre van szükség - fogalmaz Dénes Gábor.
Az akcióterv megvalósulását segíti az is, hogy az eddig csak nagyvállalatok és multinacionális cégek számára biztosított kedvezményekhez januártól már a mikro- és kisvállalkozók is hozzáférhetnek. Az, hogy a legfeljebb öt főt alkalmazó mikrovállalkozások létszámuk bővítése esetén az új foglalkoztatottak után csökkenthetik a társasági adóalapjukat a minimálbér összegével, nagymértékben támogatja az akcióterv célkitűzéseit - fogalmaz Szűcs György, az Iposz elnöke.
