2020-ra 2002-es EU-fejlettség

A gazdasági fejlettség terén Magyarország 2020-ra jelentősen megközelíti az Európai Unió régi tagjainak átlagát - prognosztizálja az Ecostat gazdaságkutató intézet. Az euróátvétel feltételeinek teljesítése és a 2007-től számottevően megugró EU-transzferek hatására a gazdasági növekedési ütem 4,5 százalék körül stabilizálódhat.

A magyar gazdaságpolitika prioritása lesz az eurózónához való 2010-es csatlakozás feltételeinek megteremtése, amely a kiadások és az államháztartási hiány nagymértékű csökkentésén keresztül kedvezően hat az ország teljesítményére. A növekedés 2007-től felgyorsul, főként a megugró uniós fejlesztési források és a stabilizáció hatására növekvő tőkebeáramlások nyomán. Mindez azt eredményezi, hogy a gazdaság növekedési üteme az évtized végére 5,2 százalékon tetőzik. A prognózis szerint azután 4,5 százalékos egyensúlyi növekedési pályára áll be. Így, amíg 2002-ben az egy főre jutó GDP nálunk alig haladja meg az uniós átlag felét, 2020-ra már eléri a 78 százalékát. Ezzel Magyarország eléri az EU15 2002-es fejlettségi szintjét.

Számottevően javul a költségvetés egyensúlya és az államadósság. A kiadások lefaragásában a közszféra létszámának mérséklése és a kisebb állami fogyasztás játszik szerepet. Akár már három év múlva az államháztartási hiány a 3 százalékos maastrichti küszöb alá kerül, 2020-ra pedig nullszaldós lesz a büdzsé - véli az Ecostat. Az idén 60 százalék alatt alig valamivel tetőző GDP-arányos államadósság tizenöt év alatt fokozatosan 40 százalék alá redukálódhat.

Az Ecostat kutatói évi 3-3,5 milliárd eurónyi működőtőke-beáramlásra számítanak, s arra, hogy az export folyamatosan bővül, és az import dinamikája tartósan nem haladja meg a kivitelét. Így a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában 2006-tól javul. (BR)