Elcsorognak a vámbevételek?
Sürgős változtatásra - az eszközök megváltozott körülményekhez igazítására - van szükség a pénzügyi kormányzatnál, illetve a pénzügyőrségnél a magyarországi vámfizető vámkezelések esetszámának növelésére, vagy akár szinten tartására - mondta lapunknak Sipos László, a vámszövetség elnöke. Nincs indok arra, hogy a még megmaradt vámfizető partnereket is elriasszák a többi uniós országban egyébként nem gyakorolt szigorításokkal. A szakember arra utalt, hogy a mai külkereskedelem jelentős részét kitevő távol-keleti, elsősorban kínai importáruk elvámolásánál összehasonlító érték alkalmazásával próbál meg magasabb vámbevételt elérni a vámhatóság, mint az importőr által bevallott vámérték alapján kiszabható összeg.
A szigorúbb elbírálást az indokolja, hogy ezek a termékek az esetek túlnyomó többségében rendkívül olcsón jelennek meg a hazai piacon. Ennek egyik legaggasztóbb következménye, hogy a magyar könnyűipar több cége óriási veszteségeket elkönyvelve a tönk szélére került. A hazai piac védelmére tett kormányzati erőfeszítések nem érik - hazánk EU-csatlakozását követően nem is érhetik - el a kívánt hatást - vélik szakértők -, ugyanis a nem szívesen látott kínai import más országokon keresztül - immár szabadon mozgó uniós forgalomként - előbb-utóbb mégiscsak megjelenik Magyarországon. Csak éppen nem itt vámkezeltetik az árut, hanem egy másik EU-s államban. Így az a kevés vámbevétel is máshol csapódik le, ami - a 75 százalékos uniós részt levonva - a vámot beszedő országnál marad. Ez az eszköz tehát nem alkalmas arra, hogy a kívánt célt elérjék vele, arról nem beszélve, hogy a költségvetés bevételi oldala is rosszul jár - összegezte a kedvezőtlen tapasztalatokat Sipos László.
A vámszövetség elnökeként a szakma jó részére rálátva ugyanakkor azt is a hátrányok közé sorolja, hogy egyre több vámkezeléssel foglalkozó cégnél építik le a létszámot a szűkülő feladatok miatt. Ezt támasztja alá Nietsch Tamás, a nevét viselő kft. ügyvezető-tulajdonosa. Szerinte a csatlakozás előtti forgalomnak mindössze a húsz százaléka maradt meg, ennek legkevesebb negyedét teszi ki a kínai import. Tehát a vámszakma munkájának jelentős részét adja. Annál is inkább indokolatlan a korlátozás - vélekedik -, mert az unióban sehol nincs ilyen szigorú fellépés a kínai árukkal szemben.
A vám- és pénzügyőrség adatai egyébként arra utalnak, hogy - ha nem is kínai kereskedők, de - más országbeli gazdálkodók kezdik felfedezni Magyarországot. A vámkezelés helyszínét többféle meggondolás alapján választják az ügyfelek, az egyik legfontosabb szempontjuk, hogy hol lehet költségeket megtakarítani. Ezen túl szerepet játszik az is, hogy milyen szolgáltatásokat kapnak, mennyire szakszerű a kiszolgálásuk, milyen ügyfélbarát intézkedések segítik őket - a vámhatóság tapasztalatai szerint ezen a téren egyre jobbak a visszajelzések. Mint megtudtuk, dinamikusan emelkedik az itt vámkezeltetni kívánók száma. Az úgynevezett VPID vámazonosító számmal regisztrált gazdálkodók jelentős része német, olasz, osztrák, francia és holland ügyfél. Ők a csatlakozás óta több mint 1300 export és csaknem 3800 import irányú vámkezelést végeztettek itt.
Sipos László szerint viszont az egyébként örömteli növekedés jóformán kizárólag a vámmentes vámkezelések esetszámában következett be. A növekedés elsődleges oka az "érkezés sorrendjében" igénybe vehető kedvezményes kvóták kihasználása. Amennyiben az importőr ilyen elbírálás alá eső terméket importál, érdekelt abban, hogy azt a lehető leggyorsabban szabad forgalomba helyeztesse, hiszen így nagyobb esélye van a kedvezmény igénybevételére. Ezzel természetesen együtt jár, hogy az érintett magyar importőrök pedig más tagállamokban vámkezeltetik hasonló elbírálású termékeiket, ha azok nem a magyar határon lépnek az EU területére.
