Gyógyszerügyi csomag készül
A hét végéig a kormány elé kerül az egészségügyi tárca gyógyszerügyi rendelettervezetének csomagja, amely tartalmazza az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ez ügyben tett javaslatainak egy részét is - mondta a Világgazdaságnak Rácz Jenő miniszter. A számvevők további ajánlásait miniszteri rendeletekben, valamint a gyógyszerpiaci rendtartásról készülő törvénytervezetben vették figyelembe - tette hozzá.
Az ÁSZ javaslata a kormánynak: dolgoztassa ki a gyógyszerellátás teljes rendszerére szóló, hosszú távú, komplex stratégiát, határozza meg az egészségügy szakmai súlyponti területeit, és biztosítsa a tb-gyógyszerkassza megalapozott tervezését.
A számvevők 1998-2004 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzésekor az derült ki, hogy a kassza tervezésekor az államháztartási egyensúly megőrzésének prioritása szemben állt az egészségügyi szakmai-politikai érvekkel. A kassza évenkénti, több milliárd forintos túllépése ellenére a gyógyszerekre fordított közkiadás GDP-részesedése ugyanis 1999 óta változatlan: 1,3 százalék. A vizsgált években állandósult a költségvetési krízis, a kiadások mérséklésére irányuló törekvésekkel a lakosság, a gyártók és a forgalmazók számára kiszámíthatatlan lépések - például az árbefagyasztás, a gyártók forgalomarányos visszafizetése a tb-nek - történtek, amelyek hosszabb távon nem fogták vissza a kiadásokat. Kritikaként fogalmazták meg, hogy nem volt átlátható a gyógyszerek tb-listára kerülése. Ezt szünteti meg a hamarosan ugyancsak a kormány elé kerülő, az érintett partnerek véleményét is figyelembe vevő transzparenciarendelet - mondta a miniszter. A kiadások növeléséhez hozzájárult, hogy míg 1998-ban 4715, tavaly 12 659-féle orvosság volt forgalomban.
Azt is megállapította az ÁSZ, hogy a lakosság fogyasztása 1998-2003 között nem nőtt számottevően, a lakossági és a tb-kiadás mégis közel két és félszeresére emelkedett. A legnagyobb mértékben a 100 százalékkal támogatott medicinák felhasználása nőtt; egy lakosra átlagosan 40,8 ezer forint jutott. A tb a legtöbbet a szív-ér rendszeri, a központi idegrendszeri és a tápcsatorna-anyagcsere gyógyszereinek támogatására költött. Megjegyezték azt is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak nincs hiteles orvosnyilvántartása, ami akadályozza az egyes szakmák gyógyszerfelhasználásának elemzését, és az is kifogásolható, hogy a betegségek gyógyítására készült szakmai ajánlások betartását jogszabályok nem írják elő.
Elgondolkodtató az a megállapítás is, hogy míg például az EU-tagállamokban átlagosan 200-250 közötti bejelentés érkezik a hatóságokhoz a gyógyszerek mellékhatásai miatt, nálunk az Országos Gyógyszerészeti Intézethez (OGYI) csupán 10-30. Tény, hogy míg a gyógyszercégek 2097 gyógyszerismertető látogatót foglalkoztatnak, az OGYI 40-et - heti 25 órás munkaviszonyban. Ez utóbbi oka, hogy a gyógyszerhatóság nem kap költségvetési támogatást, működését a gyártók és forgalmazók által befizetett hatásági eljárási díjakból fedezi. A számvevők azt javasolják a kormánynak, vizsgáltassa meg a költségvetési források bevonásának szükségességét.
