Idén az orvosi-élettani Nobel díjat két amerikai tudós kapta

A díjat az 58 éves Richard Axel és az 57 éves Linda B. Buck kapta a szaglórendszer szerveződésének, illetve a szagok érzékelésére képes receptoroknak felderítéséért.

Bár a szaglás ősi és alapvető érzékelési funkció az embernél is, egészen a kilencvenes évek elejéig rejtély volt, hogy hogyan vagyunk képesek kb. 1000-féle illatot megkülönböztetni, és azokra emlékezni. A két, immár Nobel díjas tudós ezt a problémát oldotta meg. Felfedeztek egy olyan, mintegy ezer génből álló óriási géncsaládot, amelynek tagjai azokat a kötőhelyeket, receptorokat kódolják, amelyek az orrüreg szaglósejtjein elhelyezkedve képesek a belélegzett szaganyagok molekuláit érzékelni. Minden szagérzékelő sejt felszínén csak egyféle szagreceptor helyezkedik el, és az egyes receptorok csak néhány illatanyag érzékelésére specializálódtak. Axel és Buck megfejtették, hogy ez a közel ezerféle érzékelőből felépülő, rendkívül bonyolult receptor-hálózat hogyan teszi lehetővé például azt, hogy ugyanazokat a szagokat minden körülmények között felismerjük. Az orgona illatát például nem csak akkor tudjuk azonosítani, amikor egy kertben elmegyünk az illatos növény mellett.

A kutatók azt is kiderítették, hogy azok a mechanizmusok, amelyek a szaglórendszert működtetik, más érzékelésnél is hasonlóak. Ilyen pl. a szexualitásban rendkívül fontos szerepet játszó feromonok érzékelése. A feromonok nem szaganyagok, illatukat nem érezzük, mégis, a másik nemből felénk áradó feromonokat agyunk tudomásul veszi anélkül, hogy tudnánk róla, s ez befolyásolja viselkedésünket. Erről a tulajdonképpen kémiai érzékelési rendszerről is fontos felfedezéseket tettek a most Nobel díjjal kitüntetett amerikai kutatók, Richard Axel és Linda B. Buck. (MR)