Jelentős a finanszírozási igény
Az első fél évben a magyar gazdaság finanszírozási igénye megközelítette a 900 milliárd forintot: ennyi forrásra szorultak rá a különböző szektorok a külföld részéről. A második negyedévben a (nem pénzügyi) vállalatok aktivitása megugrott, és az államháztartás is tovább növelte amúgy sem csekély finanszírozási igényét - így a háztartások enyhén javuló megtakarítási hajlandósága sem segítette a teljes nemzetgazdaság pozíciójának javulását. A kilátások is arra utalnak: az államháztartási hiány csökkentése nélkül nem képzelhető el a külső egyensúlyi viszonyok változása. A vállalati szektor ugyanis az üzleti ciklusoknak megfelelően kapacitásnövelő szakaszban van, ami külső forrásigényt jelent (lásd a finanszírozási képesség alakulását mutató ábránkat). A vállalatok jellemzően a közvetlen külföldi tőkebefektetéssel, tulajdonosi hitellel vagy visszaforgatott nyereséggel fedezik beruházásaik költségeit, ami viszonylag alacsony nemzetgazdasági kockázatot jelent. Kevéssé jellemző ugyanez a lakossági eladósodásra, különösen, hogy a lendületet a devizahitelek adják. A második negyedévben több mint felével nőtt a lakosság bankszektor felé fennálló devizaeladósodottsága a PSZÁF adatai szerint. A kihelyezési dinamika növekedésének egyik fő motorja a lakáshitelezés megugrása, de szinte kizárólag deviza alapon zajlik a gépjármű-hitelezés is. A devizában fennálló hitelállomány még nem nagy, de növekedési üteme arra utal, hamarosan a háztartások teljes hitelének jelentős részét teszi majd ki. (Stabilan 10 százalék fölötti negyedéves dinamikát mutat a vállalkozói szektor. A lakosság devizahitel-állománya június végén 171, a vállalkozói szektoré 1860 milliárd forintos volt.)
A devizahitelek által biztosított alacsony kamatok első pillantásra lehengerlőek, sokan nem is veszik megfelelő súllyal számba a többletkockázatokat. A PSZÁF felhívja a figyelmet: a bankok által közölt teljes hiteldíjmutató (THM) gyakran nem tartalmaz olyan fontos költségeket, mint a deviza vételi és eladási árfolyamának különbsége,. Figyelmeztet arra is: sokan még most sem látják világosan, milyen komoly kockázatokkal jár a külföldi kamatszint, illetve az átváltási árfolyam változása a havi törlesztések alakulására. Ezért (a pénzügyi stabilitást féltve) a jegybank is megfogalmazta aggodalmát a devizahitelek térnyerésével kapcsolatban.
Bár a lakosság nettó megtakarításai nőttek az idén a második negyedévben, a néhány éve tartó trendszerű lassú romlás többé kevésbé hosszú távú folyamatnak tekinthető. A lakosság hitelállománya ugyanis messze elmarad a nyugat-európaiétól, és a liberalizált tőkepiacokon a kockázatokra nem érzékeny gazdasági szereplők bőven találnak eladósodási lehetőséget. A fentiek miatt érthető, hogy a nemzetgazdaság nettó külső adóssága egy negyedév során csaknem 4 milliárd euróval emelkedett. Ez elsősorban a magánszektor hitelfelvételeinek következménye, de a pénzügyi számlák adataiból kitűnik, hogy a külföld az egyéb belföldi szereplőkön keresztül közvetve az államot is finanszírozta. A végkövetkeztetés pedig az, hogy a külső egyensúly helyreállításáért csakis az állami szektor tehet valamit. (LG-MI)
