Kormány-MNB: feszült a viszony
Az utóbbi napokban a kormány és a jegybank vezetői s egyes politikusok ismét nyilvánvalóvá tették: továbbra sem felhőtlen a viszony a gazdaságpolitika két irányítója közt. Múlt héten a koalíció képviselőinek szavazatával az Országgyűlés nem fogadta el a Magyar Nemzeti Bank 2002-es és 2003-as jelentését, a vezető kormánypárt pedig sajtóinformációkra reagálva határozottan cáfolta, hogy a jegybanktörvény módosításával el akarnák távolítani pozíciójából Járai Zsigmond MNB-elnököt.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hét végén a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a 246-247 forintos euróárfolyamnál gyengébb forintkurzusra lenne szükség, mert a hazai fizetőeszköz említett szintje akadályozza a gazdasági célok megvalósulását, kedvezőtlen az exportőrök és a kis- és középvállalatok szempontjából. A kormányfő emellett beszélt arról is, hogy a monetáris politikáért felelős intézménynek nagyobb mértékben kellene támogatnia a kormány gazdaságpolitikai céljait, utalva a magasnak tekintett, 11 százalékos alapkamat csökkentésére.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter költségvetési bizottsági meghallgatásán pedig úgy fogalmazott: a magas kamat nem biztos, hogy megfelelő eszköz az infláció mérséklése céljából, hiszen a vállalatok és a lakosság az utóbbi hónapokban a devizahitelek felé fordultak, így enyhítve a szigorú monetáris politika hatását. Járai egy osztrák napilapnak tegnap hangsúlyozta, hogy nem meglepetés számára a kormány és a jegybank közötti feszültség folytatódása.
A Dresdner Kleinwort Wasserstein befektetési bank ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a tovább élő feszültség az MNB és a kormány között, gyenge makrogazdasági teljesítménynyel karöltve, növeli a forintgyengülés kockázatát.
