Mérséklődik a kiskerdinamika

Augusztusban mérséklődött a kiskereskedelem bővülése. A forgalom volumene 0,5 százalékkal elmaradt az előző havitól, így az egy évvel korábbi szinthez képest mindössze 4,7 százalékos növekedést mutat a munkanaphatással kiigazított index. Úgy tűnik tehát, hogy a lakossági fogyasztás alakulása - ha lassan is, de - követi a bérdinamika mérséklődését. Figyelembe véve a magyar gazdaság növekedési ütemét és egyensúlyi problémáit, ez kifejezetten kedvező tendenciának mondható a többéves, a teljesítőképességgel összhangban nem álló fogyasztásbővülés után.

Az előző hónaphoz képest mért visszaesést egyébként a "nem élelmiszertermék-kiskereskedelem" kategóriában megfigyelhető visszaesés okozta. Ezen belül is elsősorban ruházkodásra, könyvre és gyógyszerre költött kevesebbet a lakosság, de csökkent a kisebb súlyú csomagküldő és használtcikk-tevékenységcsoport forgalma is. Még kisebb a kiskereskedelem éves alapon mért forgalombővülése, ha figyelembe vesszük a gépjármű- és üzemanyag-eladásokat is, amelyeket módszertani és közgazdasági okokból külön kezelnek. Ezek jelentősége nemcsak azért nagy, mert az összes kiskereskedelmi forgalom 28 százalékát adják, hanem azért is, mert a fogyasztás második negyedéves megugrását elsősorban annak tulajdonították az elemzők, hogy a regisztrációs adó bevezetése előtt ideiglenesen megugrott az autóeladások száma. Ezt az adatok egyre inkább alátámasztják, hiszen nyár közepétől látványosan visszaestek a növekedési mutatók. Augusztusban például mindössze 2,9 százalékos volt a két kategória 12 havi növekedési üteme.

A lassulás nyilvánvalóan a lakosság vásárlási szándékaival és ezen keresztül a belső kereslettel áll szoros összefüggésben, így nem kizárt, hogy a növekedésre is lesz némi kedvezőtlen hatása. Ez azonban - figyelembe véve az utóbbi három év túlpörgetett gazdaságát - a hosszú távú növekedési és egyensúlyi kilátások szempontjából kedvező hír, amire a szakértők régóta várnak.

Nem csupán a növekedés szerkezetére, hanem az inflációra is jótékony hatással lehet a fogyasztási dinamika mérséklődése. A keresletérzékeny piaci szolgáltatások ugyanis a háztartások fogyasztói kosarának egyötödét teszik ki. Így elképzelhető, hogy az utóbbi négy hónapban ezen termékkörben megfigyelt dezinflációban már a vásárlási kedv csökkenése is közrejátszott. (MI)