Pénzhiány és várólisták a kórházakban
Várólisták alakultak ki a kórházakban, sok helyen nőtt a várakozási idő is azáltal, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) januártól az előző év 98 százalékában limitálta a kórházi teljesítményeket - mondta a Világgazdaságnak a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke. Golub Iván egy a szövetség által most öszszegzett vizsgálat alapján arról is tájékoztatott, hogy az új finanszírozási rendszer következtében 7-7,5 százalékkal kevesebb pénzt kapnak az intézmények az OEP-től, miközben az infláció, a gyógyszeráfa-kivetés, a közüzemi és energiadíjak, az illetménypótlék-alap növelése miatt 15-21 százalékos költségnövekedés történt.
A felmérésben részt vevő 118 fekvőbeteg-intézmény kétharmadának gazdálkodási egyensúlya megingott, csupán egyharmaduk jelezte, hogy nincs adóssága.
Egyébként az említett 98 százalékos volumenkorlát, s az e fölötti betegforgalmat lebonyolító intézmények degreszszív díjazása miatt ötmilliárd forint kasszamaradvány keletkezett az OEP-nél, aminek teljesítményarányos felosztását sürgeti az MKSZ. Tiltakoznak az ellen, hogy a pénzt más célra használja fel a biztosító.
A kasszamaradvány csupán 2,9 milliárd forint, ám az évközi betegforgalom ingadozása miatt változik az összeg, amit a teljesítmények arányában osztanak szét - jelentette ki Rácz Jenő, a tegnap beiktatott új egészségügyi miniszter. Hozzátette: a kórházak helyzetén úgy próbáltak segíteni, hogy az egy beteg esetre járó országos alapdíjat 125 ezer forintról 127-re emelték. Ám a szövetség szerint legalább 137-140 ezerre lenne szükség. Számításaik azt mutatják, hogy az idei kórházi kasszából 25-28 milliárd forint hiányzik, amit a jövő évi tervezésnél figyelembe kell venni. Ahhoz, hogy a betegellátás színvonalát a 2003. évi szinten megőrizzék, 40-50 milliárddal kell növelni a 2005. évi kórházi költségvetést.
Megtudtuk, hogy a kórházak egyharmadának azért nincs adóssága, mert viszonylag kis költségigényű ellátásokat végeznek. E körbe tartoznak az ápolási és rehabilitációs osztályokat fenntartók, vagy azok az intézmények, ahol fizetős betegeket is fogadnak. Az átlagosnál jobb helyzetben vannak a Belügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium intézményei is, hiszen többletforrást kapnak tulajdonosaiktól.
Golub Iván leszögezte: a két évvel ezelőtti 50 százalékos egészségügyi béremelés hatása elillant, pedig akkor - elsősorban az ápolói szakterületen - mérséklődött a létszámgond. Ám az orvoshiány - különösen a kisebb vidéki kórházakban - 20-30 százalékos, emiatt a közalkalmazottakénál többszörös illetményért vállalkozó orvosokat kell alkalmazniuk. A szövetség az orvoselvándorlás megállítása érdekében jövőre legalább 15 százalékos béremelést javasol.
