Szigorúan ellenőrzött tagjelöltek
A bővítés és a külkereskedelem alkotta a hétfői európai parlamenti meghallgatások napirendjét: Peter Mandelson külkereskedelmi biztosjelöltet a vártnál kevésbé támadták a Tony Blair brit miniszterelnökhöz fűződő szoros kapcsolata miatt, a finn Olli Rehn viszont kénytelen volt előre lejátszani a török tagfelvételi tárgyalásokról esedékes vitákat.
A bolgár-román csatlakozási folyamat kiteljesítésében, Törökország európai orientációjának erősítésében és a nyugat-balkáni stabilitás állandósításában jelölte meg Olli Rehn bővítési biztosjelölt a rá váró öt év legfontosabb kihívásait.
A bolgár-román csatlakozás kapcsán a leendő új biztos nem foglalt állást arról, vajon az utóbbinak be kell-e várnia az előbbit. Hangsúlyozta viszont, hogy a csatlakozási szerződésben szerepel egy olyan védzáradék, amely értelmében, ha valamely tagjelölt nagyon el volna maradva, az EU miniszteri tanácsa a bizottság javaslata alapján dönthet úgy, hogy egy évvel elhalasztja a felvételt. "Nem fogok habozni ilyen javaslatot tenni, ha szükségét látom" - szögezte le Rehn, s rámutatott: Romániának még nagyon sok a teendője a tagságig. Horvátországról a biztosjelölt csupán rákérdezés után tett említést, elismerve a tárgyalások februári vagy márciusi megkezdését.
A legtöbb kérdés a török tagsági érettséget firtatta. Rehn szerint Törökországnak "fel kell ajánlani az európai integráció lehetőségét", ami nem fedheti el, hogy ehhez Ankarának is számos feladatot teljesítenie kell. Úgy vélte, ha az EU-csúcs a tárgyalások megkezdése mellett dönt, akkor annak minden korábbinál erőteljesebb megfigyeléssel kell párosulnia, a taggá válás utánra pedig a személyek szabad áramlásáról átmeneti időt és állandó védzáradék-lehetőséget kell kitárgyalni. Arról viszont szerinte már késői vitázni, vajon Törökország európai állam-e, lévén ez ügyben már 41 évvel ezelőtt igenlően foglalt állást az akkori EK.
