Már csak két EU-nagyköveti szintű forduló van hátra, hogy véglegesítsék a 2007-2013 közötti EU pénzügyi tervre vonatkozó tagországi igények számbavételét. Szakértők szerint a kikeredő térkép igen színes, a törekvések közötti eltérés pedig elérheti a 250-300 milliárd eurót is.

A 2007 utáni újabb hétéves EU-büdzsé előzetes vitáit sokáig az az állóháború jellemezte, amelyben hat nettó befizető tagország az egyszázalékos GNI-plafon meghúzásával akart a költségvetésnek gátat szabni, míg mások az Európai Bizottság bőkezűbb javaslata mögé sorakoztak fel. E patthelyzeten lendített át a holland EU-elnökség: szeptember óta a tagországok szakdiplomatáiból álló ad-hoc munkacsoportban valamennyi költségvetési fejezet kapcsán a tagok jelezhették, hogy adott tételeknél milyen arányú ráfordítást tartanak szükségesnek. A viszonyítási alap az Európai Bizottság vonatkozó számsora volt, amihez képest az elnökség kérdőívben mérte fel a nemzeti álláspontokat.

A brüsszeli zsargonban "építőkockáknak" elkeresztelt résztételek - amik ebben a fázisban még nem a végső közös számokat tartalmazzák, hanem a nemzeti igényeket - fejezetenként egy-egy helyzetjelentés elkészítéséhez vezettek, amit a munkacsoport ülésén még korrigálni lehetett. Mindezek alapján zárul a következő napokban annak a két jelentésnek a szerkesztése, amelyekben a decemberi EU-csúcs számára összefoglalják egyfelől a mindenki számára elfogadható alapelveket, másfelől az öt költségvetési fejezet kapcsán felmerült tagországi igényeket.

A hat nettó befizető ország - többnyire Írország, Szlovénia vagy Ciprus (alig) hallgatólagos támogatásával - minden esetben a bizottsági javaslatot messze "lenyomó" verzióval állt elő, míg esetenként akadtak a bizottsági változatot is meghaladni akaró elképzelések. A két véglet közötti különbség - hét évre - összesen mintegy 250-300 milliárd euró lehet.